Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)
JÁRVÁNYÜGY - NOVÁK LÁSZLÓ Pestis-, himlő- és kolerajárványok Pest-Pilis-Solt vármegyében a XVIII—XIX. században
met nagy elővigyázatosság mellett, s szükséges fertőtlenítés után tették csak lehetővé. 74 A Szolnokról Pestre történő sószállítás biztosításában is körültekintően jártak el. 75 A vándorló kereskedők mozgását — így pl. a felvidéki üvegárus tótok, zsidó, s egyéb kereskedőkét — azonban egészen megszüntették. 76 A vásárok tartását is megszigorították. A vármegye ugyan megengedte a kecskemétieknek a július 29-ére esedékes vásáruk megtartását, de csak azzal a korlátozással, hogy ,,az úgynevezett kirakodó vásár azonban a' leg szorosabb Rendelésekk is könnyen történhető kijátszások miatt helye ne lehessen". 77 A zárlat elrendelése miatt, a járvány esetleges terjesztésének elkerülése végett is fokozottabban ügyeltek a hírszolgálat biztosítására. A Helytartótanács utasítása nyomán a vármegyei közgyűlés elrendelte a füstöléssel történő fertőtlenítést a védővonalon, az áteresztő helyeken. A leveleket, papírpénzt, vasból vagy fából készített fogóval, izzó vasrostélyra szórt fertőtlenítő por (ennek összetétele: büdöskő, vagyis kénpor, salótromsó és 1/4 rész korpa) füstjébe kellett tartani. 78 A zárlat, a fokozott ellenőrzés a járvány Pest vármegye területére történő átterjedésének megakadályozája érdekében történt. Július elején még a kolera nem veszélyeztetett közvetlenül. Ezért is történhetett meg, hogy rendre megsértették az óvintézkedéseket, még a vármegyei vezető tisztviselők is. 79 Példaként megemlíthető a vatyai árendáns, Farkas János esete, aki a Szabolcs vármegyei Kenézlőről a zárlat ellenére Vatyára szökött, s azzal rémisztgette a népet, hogy elmesélte, útja során látta, a tiszántúli helységekben éjszakánként hat-hét ember halt meg kolerában. 80 74 ,,A' Tisza melléki vidékekről érkező, s' Pestre vagy Bécsbe hajtatandó Szarvas és egyébb Marhákra nézve azonn rendelés tétetetvénn, hogy minekutánna az efféle marhák Szolnok M. Várossába a' megállapított mod szerént meg úsztattak ugyan a' Szolnoki által járásonn és a' Tisza ottani hidjánn rendeltetések helyére tovább is szabadon oly móddal engedtessenek hajtatni, hogy az addig jött hajtók az elzáró zsinóronn túl ne botsajtassanak. hanem a' Marhák ottan más egésséges részenn lévő hajtoktői vetessenek által." (PML Kurrens jk. 1831—183640. pag. 1831. aug. 7. 75 „Most vévén ezen Rendelést, hogy 3000 hordó Sót vagy is 15,000 mázsát Szolnokról Pestre kell szállítanunk, melly Hordók a' Szolnoki Határ szélére a' Szolnokiak által ki szállíttatván, tsak itt rakkattnak fel Lakossaink által, s' minden módot el követünk, hogy Szolnoki vagy Abonyi Emberekkel leg kisebb közösülésbe sem jöjjenek Lakossaink ..." PML NkV Kurrens jk. 1831—1830. 30. pag. 1831. júl. 20. 76 PML Cholera jk. 185. sz. (júl. 14.); Július 4-én kisújszállásiakat tartóztattak le Monoron, mert baromfit és juhokat árultak. PML Cholera jk. 64. sz. (júl. 7.). 77 PML Cholera jk. 413. sz. (júl. 29.). 78 PML Cholera jk. 144. sz. (júl. 11.). 79 Pl. július 7-én jutott a vármegye tudomására, hogy táblabíró Jakabfalvy Dániel hitvese a zárlat alatt tartott Pécelről Maglódon át Pestre szökött. Ezért 10 napra karanténba zárták, s férjét pedig azzal büntették hogy kirekesztették a vármegyei biztosok küldöttségéből. Mivel a zárlat megsértése később még egyszer megtörtént, a jogi úton való felelősségre vonást határozta el a vármegyei közgyűlés. PML Cholera jk. 56. sz. (júl. 7.). 80 A haraszti plébános jelentése igaznak bizonyult a vizsgálat során, ezért Farkas Jánost cselédjével együtt karantéba zárták Vatyán, s a puszta őrzésére kirendelték a kakucsi, hartyáni, alberti és politsi lakosokat. PML Cholera jk. 124. sz. (júl. 11.), 162. sz. (júl. sz. 12.).
