Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - ILLYÉS BÁLINT—JAKAB LÁSZLÓ Kunszentmiklós egészségügye a XVIII—XIX. században

Sándor oskolai praeceptorunké volt, s az általa lejegyzett két helyi recept elárul valamit az oskolamesteri műkedvelősködés szakmai jellegéről: „Ha kopasz vagy, reggel, estve nyers veres hagymával dörgöld a fejed borit mind addig, míg meg nem veresedik, 's azután kend bé mézzel. Leszsz üstök nagy . . . Részegség ellen egyél, mikor inni akarsz sokat, etzetes nyers káposztát, s fok hagymát vagy birs almát. 'S az evés 's ivás utánn is." Baromorvosok—seborvosok Nyilván több közük volt egészségügyi ellátásunkhoz a bábáknak — róluk később szólunk —, valamint a barmok orvosának a XVIII. század első felétől. Első ismert baromorvosunkról, Kelemen Gergelyről csak annyit találtunk a ref. egyház anyakönyvében, hogy 1761-ben nősült — másodszor ? —, és 1781-ben halt meg 70 éves korában; (feleségéről még szólunk). Sokkal többet tudunk seborvosaink (chyrurgus) személyi, szakmai dolgairól. Nem volt ugyan egyetemi végzettségük, annál több szakmai tapasztalatuk, hiszen ők látták el a katonai sebészetet, fontos volt továbbá szülészeti tevékenységük. Az első sebésziskolák megnyitásáig egymástól tanulták mesterségüket. A budai orvoskaron még külön oktatták a sebészmestereket, akiknek mestervizsgát kellett tenniük a borbélycéh előtt. Később együtt képezték az orvost, sebészt, s külön kétéves tanfolyamot szerveztek a falusi kirurgusoknak. 1720 táján költözött Szentmiklósra Győr megyéből Borbélly István borbélymester, (akiből redemptus gazda lett/ 1745-ben).

32 A század végén már öt itteni kirurgust említenek jegyzőkönyveink, legkorábban Pándi Ferenc borbélyt (1783), akit fölfogadott a város, gondoskodott díjazásáról, lakásáról,

33 említik még Kazai Lászlót (1789), Homoky Jánost (1795), föltevésünk szerint azonban mindegyiküknél korábban kezdhette működését Öreg Balogh Ferentz sebész, aki 1798. máj. 16-án mondott le állásáról „élete vége közelítése miatt". Helyébe választották aztán fiát, Ifj. Balogh Ferencet. Hála oskolánk közéleti működésének, Sebestyén Gábor oskolamester híven megörökítette új seborvosunk tanácsi kiházasításakor a kirurgusi munkakört a Kunszentmiklósi énekeskönyvben 1798. jún. 12-én: „Kiványnyuk hogy a' hideg lelések, mint a' meg vert tábor (a napóleoni háborúknak 32 „Az 1791

љк Esztendőben Nemzetes Senator Idősb Baky János és egyszersmind Districtualis Assessor Ur által Kun Szent Miklós Heljségéről készítetett és dolgoztatott História ..." az Orsz. Széchényi Könyvtárban Fol. hung. 2 315. sz. alatt. 20. 1. Forrásunk elárulja, hogy hosszú szakállt viseltek Szentmiklőson a férfiak abban az időben, hajukat szintén hosszúra növesztették, befonták. így a borbély csak seborvosként élhetett meg. 33 Kef. egyh. Halotti anyakönyvében: 1805. jan. 2-án elhunyt „Chyrurgus Pándi Ferencz".