Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

JÁRVÁNYÜGY - NOVÁK LÁSZLÓ Pestis-, himlő- és kolerajárványok Pest-Pilis-Solt vármegyében a XVIII—XIX. században

jét reprezentáló adatok viszonylag kevés számban, és kevés helyről állnak rendelkezésünkre.

17 Ezért, két nagyobb mezőváros, Kecskemét és Nagykőrös adataival jellemezzük a pestis pusztítását Pest vármegyében. Kecskeméten 1739 márciusában mutatkozott a pestis. A Református Egyház anyakönyvében március 1-én adminisztrálták Kemény András halálát, „döggel" megjegyzéssel. Március 31-én halotti anyakönyvezték Mező Gergelynét, aki ugyan szülésben pusztult el, de szükségesnek tartották megjegyezni nála, hogy „Volt ez idő a' terhes döggel Aszszonyokk veszedelmes", ami járvány kiterjedését dokumentálja. Míg januárban 11, februárban 32, sőt márciusban is csak 33 haláleset történt, a reformátusok között, a járvány pusztítása április hónapban erősödött, s tartott az esztendő végéig. A pestis pusztításának időbeli megoszlása ugyan hasonló volt a katolikusok körében is, azonban jóval nagyobb halandóság történt, mert a katolikus népesség is több volt a reformátusságnál: Reformátusok Katolikusok Január 11 22 Február 32 53 Március 33 79 „Mense Április Peste crestente 120 234 Mense Majo Peste jam grassante 499 759 In Junio Peste horribiliter grassante 682 1251 In Julio Peste adhuc grassante 377 988 In Augusto jam decrestente" 128 338 Szeptember 73 175 Október 63 101 November 49 53 December 12 25 Összesen 2079 4077 A járványos elhalálozás — amit a református lelkész megjegyzése is bizonyít — április és szeptember hónapok idejére esett. A reformátusok közül 1879, a katolikusok közül pedig 3645 ember halt meg, összesen 4624-en. 17 Pl. Vác esetében tudjuk, hogy a járvány később, 1740 augusztusától 1741 január végéig tartott, s a pestie a lakosság 1/10 részét pusztította el. A járvány emlékére építették fel 1744-ben a Rókus-kápolnát. VARÁZSÉJI, 1930.; Tasson 1739 augusztusában kezdődött a járvány. Veszprémi György református lelkipásztor feljegyzése szerint 1740 februárjában szűnt meg a pestis pusztítása: a 341 haláleset közül 246 a pestis következménye volt. A járvány pusztításának csúcspontja október (22 fő), november (117), december (43) hónapokra esett. Tass összlakosságának több mint fele lett a pestisjárvány áldozata (a Kecskeméti Egyháztörténeti Gyűjtemény Adattára). A pestis pusztításának intenzitása bemutatására — összehasonlításképpen — említjük meg, hogy Debrecenben 1739. május 16. és 1740. január 31. között 7839 ember pusztult el, az egyéb betegségekkel együtt pedig több, mint 8600. A járvány időpontjában kb. 3800 ház állott Debrecenben. DÁVID, 1971. 194. pag.; Vő. MOESS-M. ROMÁN, 1980.