Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

JÁRVÁNYÜGY - NOVÁK LÁSZLÓ Pestis-, himlő- és kolerajárványok Pest-Pilis-Solt vármegyében a XVIII—XIX. században

lehetővé a gyors anyakönyvezést), mégis rendelkezünk nagyon részletes és pontos kimutatással. A mezővárosi magisztrátus nótáriusa, Ballá Gergely lajstromot vezetett a pestis pusztításáról. Ez a dokumentum nagyon értékes s ritka, mert egy viszonylag homogén vallású mezőváros halálozási statisztikáját, ennek tükrében a mezőváros demográfiai viszonyait, társadalmi képét mutatja be.

1 Minél régebbre tekintünk vissza, annál kevesebb a forrásanyag, amely alapján megrajzolhatnánk a járványos időszakok képét, részletesen, statisztikákkal dokumentálhatnánk azoknak társadalmi kihatását. Természetes, hogy a XVIII. század első feléből maradtak fenn kisebb számban a dokumentumok, és statisztikák. Azok a nagyobb mezővárosokból ismertek. A XVIII. század végétől már bővebb az informatív anyag, s a himlő elleni védekezésre is több dokumentum sorakoztató fel. Legrészletesebb az 1831. évi kolerajárvány dokumentációs anyaga, amelyből nemcsak a járvány lefolyásáról, az ellene tett intézkedésekről, hanem a pusztítás méreteiről is pontos ismereteket kapunk. Mindez magyarázza azt, dolgozatunkban bővebben tárgyaljuk a kolerajárványt, annak ellenére, hogy nagyságrendje nem múlta felül a korábbi, veszedelmes és nagyobb méretű járványokat. Viszont, e járvány lefolyásának részletes ismerete viszonyítási alapul szolgálhat a korábbi, elsősorban is a pestisjárvány körülményeinek alaposabb ismeretéhez. Pestis A pestis (plaque, pest) a Pasteurella (Yersinia) pestis kórokozó által előidézett súlyos fertőző betegség. A patkányok (Rattus rattus), s révükön a bolhák terjesztik. Két módon terjedhetett : gyakrabban a bőrön át, a bolhák csípése nyomán (búbos pestis), valamint cseppfertőzéssel: légi infectio útján (tüdőpestis). A búbos pestis magas lázzal, apathiával, toxikus-septikus tünetekkel kezdődött. A fertőzés helyén gyulladás keletkezett, megduzzadtak a nyirokcsomók (bubo). Főleg az emberi test ágyék, hónalj részén keletkezett. A fertőzött nyirokcsomók rendszerint elgennyesedtek, kifekélyesedtek és bőrvérzések is támadtak. Második változata a tüdőpestis (primer pestis pneumonia), melynek tünetei : a magas láz, hidegrázás, köhögés, vérköpés, delírium. A halál 1—3 nap alatt állt be. A harmadik változata septikaemiás forma, pestis siderans, amely nyirokcsomó duzzadás nélkül támadó, súlyos lefolyású, halállal végződő betegség volt. A negyedik pestis változat a meningitis forma, amely primaer gennyes agyhártyagyulladással járó beteg1 Pest megyei Levéltár (PML) Nagykőrös Város (NkV) ö. 48. № 155—150.