Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

INTÉZETTÖRTÉNET - NAGY GYÖRGY A kecskeméti Bőr- és Nemibeteggondozó Intézet története 1928—1951

sal, hogy a reábízott ügyet előrevigye és a fejlődésben zökkenőmentes munkával szolgálja az új szocialista közegészségügyet. Munkaterületünknek hátterében levő, tehát nem gyógyítási vonalba eső jogi vonatkozásokban is igen értékes útbaigazítást adott a szakmabelieknek.

31 Eddig évtizedeken keresztül az 1879. XIV. t. c. 89. §

32 és az ezt követő számtalan rendelkezés pontjai közt bukdácsoltunk. Most már az 1940. VI. t. c. és ennek 888/1940. B. M. végrehajtási utasítása

33 módosítása szerint járhattunk el. Ez a törvény elméletben utat nyitott ugyan ok- és szakszerű eljárásoknak, de végrehajtásuk nem volt megfelelő. Pedig ez a törvény előírta a nemi betegségek elleni küzdelemben az egyetemes és kötelező védekezést, gyógyítási kötelezettséget, kényszerkezelési előírást, valamint a fertőzőkkel szemben büntető szabályokat is tartalmazott. A szocialista egészségügy újabb rendelkezések egész sorát hozta, de rendre megteremtette ezek anyagi alapjait is. Ezek az intézkedések végre lehetővé tették a 237 530/1948. N. M. rendelet megjelenését, amely biztosította kivétel nélkül, minden arra rászoruló nemi betegnek az ingyenes gyógykezelést a teljes gyógyulásig, tehát fertőzőképességének teljes megszűnéséig. Lehetővé vált a leghatásosabb gyógyszer, a penicillin alkalmazása intézményesen a syphilis és gonorrhoea bármely kóralakjában. Elrendelték a házasság előtti orvosi vizsgálatot, külön gondot fordítottak a veleszületett syphilis végleges felszámolására azzal, hogy a terhesség alatt többszöri orvosi vizsgálatot írtak elő vérvizsgálati kötelezettséggel. Közben megszűnt az Országos Közegészségügyi Intézet antiveneriás osztálya és megalakult az Országos Bőr- és Nemikórtani Intézet, mely az egész szakterületen biztosította az egységes irányítást és ellenőrzést. így alakulhatott ki az a szemlélet, mely megteremtette a bőr- és nemibeteg-ellátás hálózatának működési szabályzatát.

34 Ennek alapján értük el azt a csodálatos eredményt, hogy volt országunkban olyan másfél évnyi idő, mikor egyetlen regisztrált syphilis eset sem fordult elő. 1946. szeptember 1-től, alig egy évig ismét új, most már negyedik helyén folytatta munkáját a Bőr- és Nemibeteg-gondozó Intézet. Helyét az ún. „Cserepes" kórház

35 Koháry utca (ma Móricz Zs. u.) felőli szárnyának földszintjén jelölték ki. Három helyiség állt rendelkezésre: váró, rendelő és laboratórium, ill. iroda céljára. A következő hónapokban azonban eldőlt, 31 Dr. KÁLMÁN Ernő: A nemibetegségek elleni küzdelem jogszabályzata. Bp. 1953. 32 A közegészségügy rendezéséről szóló törvény. 33 Budapesti Közlöny, 1940. dec. 1. 247. sz. 34 8332/Sz/10. Eü. Miniszteri rendelet. A bőr- nemibeteg ellátás hálózatának működési szabályzata. Végrehajtási utasítás. 82/1951. (III. 1.) M. T. 35 JOÓS Ferenc: A „Cserepes". Petőfi Népe, 1908. jún. 28.