Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)
KÖZEGÉSZSÉGÜGY - ILLYÉS BÁLINT—JAKAB LÁSZLÓ Kunszentmiklós egészségügye a XVIII—XIX. században
kezett azonban róla mint nem hivatalos, de annál hivatottabb „kultúrattasénk"-ról, ahogy nem vette ezt észre a londoni értekezés egyetlen szakszerű ismertetője, Győry Tibor sem. Pedig éppen az értekezés ismeretében vádolható legkevésbé magyartalansággal híres tudósunk, hiszen nyilván a külföldhöz intézett hazai propagandát szolgálta a teljes egészében idézett magyarországi széksógyűjtés leírása. Itt ,,csak" gazdasági érdekről van szó. Ugyanakkor fölhívja azonban Nyugat-Európa figyelmét Janus Pannoniusra is, továbbá aligha kell kommentár a Tentamen záró soraihoz : ,,Ha valamely tájon szükség van oltásra, az én szülőföldem bizonyára ilyen : Németországból ... a svábföldről úgy özönlenek ide a letelepedők ezrei . . . , mint valami terhes trójai falóból. (Si quae umquam Regio Inoculationis opem requirat, ea profecto meum natale solum est, in quod ex Germania, . . . Svevia, velut ex praegnante quopiam Equo Troiano aliquot Colonorum millia . . . effunduntur.)" Hiszen nálunk egész országrészek néptelenedtek el ragályok következtében (1. később a ,,Pestis" c. fejezetben). Egészségügyi képzés Elöljáróban fölhívjuk a figyelmet: mennyire nem különült el egymástól a XVIII. században az ember- és állatgyógyászat. Gátlástalanul kezelte kétlábú betegeit a barmok orvosa, s ugyanígy foglalkoztak állatgyógyítással seborvosaink a század végétől egészen a szabadságharcig. 29 Noha csak a múlt század elejétől emlegetik jegyzőkönyveink a vizsgázott gyógykovácsot (Kuhrschmied), mégis bőven akadnak páciensek lakosságunk köréből, és ugyanakkor a kerület országos hírű orvosdoktora — Balogh József — szakértő állatorvosi cikkeket jelentet meg hírlapjainkban. Minderre némi magyarázatot ad hivatalos egészségügyi képzésünk kései megindulása, felemás, kontraszelekciós gyakorlata. Emlékeztetünk arra, hogy csak 1769 óta működött a jezsuiták nagyszombati egyeteme, majd rendjük megszüntetése után a Budára áthelyezett orvosi fakultás. Hallgatóinak előbb el kellett végezniük a bölcsészeti stúdiumokat, de így sem nyerhetett orvosdoktori képesítést protestáns hallgató sem itthon, sem pedig Bécsben. Ezért kényszerültek ők a nyugati egyetemekre, (és valószínűen ugyanebből az okból őrizte meg elsősorban az ő nevüket hazai orvostörténetünk). II. József nagyvonalú egészségügyi elgondolásai, a hadsereg korszerűsítési szándéka, a hallgatók létszámának emelése inkább biztosítható volt az egyetemnek Pestre való áttelepítésével (1784), hiszen bőven volt itt tennivaló. 29 Városi kirurgusunk külön járandósága volt 1800-tól 16 forint „az veszett jószágok orvoslásától". (2. Városkönyv. 228—9. 1.)
