Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

INTÉZETTÖRTÉNET - NAGY GYÖRGY A kecskeméti Bőr- és Nemibeteggondozó Intézet története 1928—1951

Végül 1928. augusztus 18-án és 19-én a tiszti főorvosi hivatal a következő hirdetményt tette közzé a Kecskeméti Közlöny hasábjain : „Bór és nemibeteg szakorvosi rendelés veszi kezdetét f. hó 21-én a tiszti­orvosi hivatalban. Rendelési órák hétköznapokon déli 12 és 2 óra között. A tökéletesen szakszerű rendelésen minden igazolt szegény beteg megjelen­het, aki ingyenes gyógyszer és gyógyellátásban részesül. De bajának puszta megállapítása céljából résztvehet bárki is, tekintet nélkül vagyoni állapo­tára. Ezen rendelkezésekkel kapcsolatban vér és váladékvizsgálatok is vé­geztetnek, górcsővi és vegyi úton. Tisztifőorvos." Ezzel megindult tehát Kecskeméten, akkor az ország negyedik legnagyobb városában egy újabb gondozójellegű intézmény munkája első, ideiglenes otthonában. Ez az „ideiglenesség" pontosan 10 évig tartott. A sok nehézség ellenére is azonban ez a 10 év volt a legeredményesebb és legtartalmasabb. Amíg az anya- és csecsemővédő intézet, valamint tüdőbeteg-gondozó intézet működé­sét örömmel fogadták a hivatalos szervek és a nagyközönség is, addig a nemibeteg-gondozó intézetnek sok érzelmi nehézséggel és sokszor gyermeteg hiedelemmel kellett megküzdenie. Elég lesz talán csak azt az egyet megem­líteni, hogy e sorok írójának lakásbérleti szerződésébe a bérbeadó egyesület ki akarta kötni, hogy minden rendelési óra után a kapukilincset és a lépcső­karfát le kell törölni szublimátos vízzel! Az egészségügyi hatóságok természetesen örömmel vették az új intéze­tet, mert a közigazgatási egészségügy e munkáját nem szívesen vállalták és értékelték a szakszerű vizsgálatok eredményeit, a rendőrséggel való kapcso­latok kiszélesítése révén pedig már nemcsak a betegek, hanem a gyanúsí­tottnak minősíthető esetek vizsgálata is biztosítva volt. A betegforgalom lassan növekedett, mert nemcsak nemi betegek, hanem bőrbetegek is fel­keresték a rendelést, valamint ide irányították a bőr- és nemi betegeket a kór­házi osztályokról is. A rendőrhatósági eljárások során is adódtak páciensek, és természetesen a hetenkénti orvosi vizsgálatra kötelezett nők is gyarapí­tották a betegek számát. 1930-ban Dr. Tassy József tiszti főorvos, talán az 1928-ban országosan el­rendelt nemi beteg összeírás hatása alatt, a Kecskeméten akkor gyakorlatot folytató 57 orvoshoz kérelemmel fordult, hogy jelentsék be az 1930. augusz­tus 1—1931. február l-ig rendelőjükben megjelent nemi betegeket, csak szám szerint, név nélkül. Az összeírás célja, hogy megközelítőleg számszerű adatokat nyújtson a város nemi beteg fertőzöttségéhez. A körlevélre 3 orvos nem válaszolt, 22 orvos nemleges választ adott. Annak ellenére, hogy nem jelentett esetet az Országos Társadalombiztosító Intézet és a helyőrségi orvosfőnök sem (Kecskeméten ebben az időben egy gyalogoszászlóalj és

Next

/
Thumbnails
Contents