Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)
INTÉZETTÖRTÉNET - NAGY GYÖRGY A kecskeméti Bőr- és Nemibeteggondozó Intézet története 1928—1951
Végül 1928. augusztus 18-án és 19-én a tiszti főorvosi hivatal a következő hirdetményt tette közzé a Kecskeméti Közlöny hasábjain : „Bór és nemibeteg szakorvosi rendelés veszi kezdetét f. hó 21-én a tisztiorvosi hivatalban. Rendelési órák hétköznapokon déli 12 és 2 óra között. A tökéletesen szakszerű rendelésen minden igazolt szegény beteg megjelenhet, aki ingyenes gyógyszer és gyógyellátásban részesül. De bajának puszta megállapítása céljából résztvehet bárki is, tekintet nélkül vagyoni állapotára. Ezen rendelkezésekkel kapcsolatban vér és váladékvizsgálatok is végeztetnek, górcsővi és vegyi úton. Tisztifőorvos." Ezzel megindult tehát Kecskeméten, akkor az ország negyedik legnagyobb városában egy újabb gondozójellegű intézmény munkája első, ideiglenes otthonában. Ez az „ideiglenesség" pontosan 10 évig tartott. A sok nehézség ellenére is azonban ez a 10 év volt a legeredményesebb és legtartalmasabb. Amíg az anya- és csecsemővédő intézet, valamint tüdőbeteg-gondozó intézet működését örömmel fogadták a hivatalos szervek és a nagyközönség is, addig a nemibeteg-gondozó intézetnek sok érzelmi nehézséggel és sokszor gyermeteg hiedelemmel kellett megküzdenie. Elég lesz talán csak azt az egyet megemlíteni, hogy e sorok írójának lakásbérleti szerződésébe a bérbeadó egyesület ki akarta kötni, hogy minden rendelési óra után a kapukilincset és a lépcsőkarfát le kell törölni szublimátos vízzel! Az egészségügyi hatóságok természetesen örömmel vették az új intézetet, mert a közigazgatási egészségügy e munkáját nem szívesen vállalták és értékelték a szakszerű vizsgálatok eredményeit, a rendőrséggel való kapcsolatok kiszélesítése révén pedig már nemcsak a betegek, hanem a gyanúsítottnak minősíthető esetek vizsgálata is biztosítva volt. A betegforgalom lassan növekedett, mert nemcsak nemi betegek, hanem bőrbetegek is felkeresték a rendelést, valamint ide irányították a bőr- és nemi betegeket a kórházi osztályokról is. A rendőrhatósági eljárások során is adódtak páciensek, és természetesen a hetenkénti orvosi vizsgálatra kötelezett nők is gyarapították a betegek számát. 1930-ban Dr. Tassy József tiszti főorvos, talán az 1928-ban országosan elrendelt nemi beteg összeírás hatása alatt, a Kecskeméten akkor gyakorlatot folytató 57 orvoshoz kérelemmel fordult, hogy jelentsék be az 1930. augusztus 1—1931. február l-ig rendelőjükben megjelent nemi betegeket, csak szám szerint, név nélkül. Az összeírás célja, hogy megközelítőleg számszerű adatokat nyújtson a város nemi beteg fertőzöttségéhez. A körlevélre 3 orvos nem válaszolt, 22 orvos nemleges választ adott. Annak ellenére, hogy nem jelentett esetet az Országos Társadalombiztosító Intézet és a helyőrségi orvosfőnök sem (Kecskeméten ebben az időben egy gyalogoszászlóalj és