Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - PINTÉR ILONA Bács-Kiskun megye egészségügyi és szociális ellátásának fejlődése 1950—1970

20. táblázat A havi segélyben részesítettek fontosabb adatai Bács-Kiskun megyében 1953—1970. Év 1953 1957 1960 1965 1970 A segélyezettek száma 1303 1525 1635 1788 Az egy főre jutó segély összege (Ft) 30 101 142 197 226 A havonta segélyezettek többsége időnként rendkívüli segélyt is kapott. Maguk a segélyt folyósító hatóságok is tisztában voltak azzal, hogy a havi segély nem tesz lehetővé nagyobb, de feltétlenül szükséges beszerzéseket, mint pl. téliruha- vagy tüzelővásárlást. Ezért évente egy-két alkalommal, ahogy a költségvetési keret és a pénzmaradvány lehetővé tette, rendkívüli segélyek kiutalásával igyekeztek segíteni. A rendkívüli segélykeret ezen túl az átmeneti támogatásra szorulók megsegítésére szolgált. A gondozási feladatokat a vizsgált időszakban háromféle módon igyekeztek megoldani a megyében : szociális otthonok és az öregek napközi otthonai fenntartásával, valamint házi gondozás útján. Bács-Kiskun megye szociális otthonai a szegényházak épületeit és felszerelését örökölték, illetve a legkülönbözőbb rendeltetésű épületekben kaptak helyet. Ezt bizonyítják az alábbi táblázat adatai: 21. táblázat A szociális otthonok épületeinek építési ideje, eredeti rendeltetése és a férőhelyek száma

e<> A szociális otthon neve építésének ideje Az épület eredeti rendeltetése A férőhelyek száma 1967-ben Baja I. 1863 szegényház 115 Baja II. 1901 magánkórház 100 B ácsborsodi 1870 kastély 115 Belsőnyíri 1920 nyaraló 25 Kalocsai 1894 rózsafüzér-gyár 80 Katymári 1950 laktanya 90 Kecskeméti 1880 szegényház 220 Kiskőrösi 1880 szegényház 25 Kiskunfélegyházi 1900 szegényház 115 Kiskunhalasi 1880 kórház 145 1900 nyaraló 43 Kiskunmajsai 1915 vendégfogadó 50 Tassi 1818 lakóház 40