Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - PINTÉR ILONA Bács-Kiskun megye egészségügyi és szociális ellátásának fejlődése 1950—1970

A 60-as évek közepén a megyei közegészségügyi és járványügyi apparátus létszáma már kb. 70 fő volt. A feladata élelmezési, munkaegészségügyi ós járványügyi vizsgálatok végzése és a járványok elleni védekezés megszervezése. A lakosságot legközvetlenebbül érintő terület a járványügy. Az e téren végzett munka fokozódó eredményességét bizonyítja az alábbi táblázat : 17. táblázat A fertőző betegségek elleni védőoltások teljesítése Bács-Kiskun megyében 1957-ben és 1966-ban* A védőoltás megnevezése A teljesítés %-a 1957 I960 BCG 91,6 92,3 Diperte I. 75,2 99,5 Diperte II. 71,9 97,7 Diperte III. 54,1 97,2 Himlő I. 78,8 96,7 Himlő II. 93,2 99,3 Diftéria-Tetanusz — 99,1 Hastífusz-Tetanusz 96,4 — Salk 77,7 — Sabin — 98,2 A hatékony megelőzés következtében csökkent a fertőző betegségben szenvedők, és főként a fertőző betegségek okozta halálesetek száma. Ezt igazolják a következő adatok. (18. táblázat) Gyógyszerellátás A felszabadulás után 92 gyógyszertár volt a megyében, amelyből az államosítások során 21-et megszüntettek. A gyógyszertári hálózat ennek az intézkedésnek a következtében, amelyet később elmarasztaltak, és új gyógyszertárak nyitásával igyekeztek ellensúlyozni, csak nehezen tudott lépést tartani a lakossági igényekkel. A gyógyszerfelhasználási érték azonban a gondok ellenére is erőteljesen emelkedett, ötévenként szinte megkétszereződött.

56 A gyógyszertárak számáról és forgalmáról tájékoztatnak az alábbi adatok : 51 Vb jkv. 1970. 1. 27. 16* 243