Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)
KÖZEGÉSZSÉGÜGY - PINTÉR ILONA Bács-Kiskun megye egészségügyi és szociális ellátásának fejlődése 1950—1970
tályos főorvos felügyelete és szakmai irányítása alá tartozzék a kórházi osztály mellett az illetékes szakrendelés is. A gondozóintézeteknek ugyanígy kellene kapcsolódniuk a kórházakhoz. A javaslat szükségesnek mondta azt is, hogy a körzeti orvosok kinevezés, fegyelmi jogkör, továbbképzés, a szakmai munka ellenőrzése és irányítása tekintetében a területileg illetékes kórházigazgatóhoz tartozzanak. Javasolta, hogy mivel a körzeti ápolónők munkájának irányítása és ellenőrzése megoldatlan, minden kórházban szervezzenek függetlenített intézeti vezető ápolónői állást, továbbá, hogy a járási és városi tanácsokhoz tartozó szülészeti ellátás, az anya- és csecsemővédelmi, az iskola-egészségügyi és a mozgó szakorvosi szolgálat teljes egészében az illetékes kórház hatáskörébe menjen át. A KÖJÁL maradjon önálló intézmény, de gazdasági ügyeit a megyei kórház gazdasági hivatala intézze. A mentőszolgálat az Országos Mentőszolgálat szakmai irányításával, az illetékes kórház osztályaként működjön. A megyei mentőállomás főorvosa a megyei kórház főorvosaként végezze a mentőszolgálat ellenőrzését. A javaslat nem valósult meg. A megyei egészségügyi osztálynak a harmadik ötéves terv teljesítéséről készített jelentése szerint a városi és járási egészségügyi intézeteknek a megyei intézetekkel való szoros szakmai, igazgatási és gazdasági egyesítése a decentralizált irányítási és gazdasági rendszerben megvalósíthatatlannak bizonyult. A hangsúly ezért a városi és járási kórházaknak az ellátási területükön működő egészségügyi intézetekkel való együttműködésre került. 1968-ban megyeszerte megalakultak az egészségügyi tanácsok, amelyek feladata egy-egy város és járás egységes egészségügyi ellátásának és fejlesztésének irányítása volt. 30 Rendelőintézetek^ 1 1945 előtt csak Baján és Kecsekeméten volt szakorvosi rendelőintézet. A szakorvosi ellátás decentralizálása jegyében négy rendelőintézet kezdte meg a működését a megyében az 50-es években, a kalocsai, a kiskunhalasi, a kiskunfélegyházi és a szabadszállási. A 60-as években további két rendelőintézet kapcsolódott be a hálózatba, a dunavecsei és a kiskőrösi. A vizsgált két évtizedben a külterületek szakorvosi ellátásában döntő szerepe volt annak a szervezetnek, amelyet előbb járási egészségügyi szolgálatnak, később pedig mozgó szakorvosi szolgálatnak neveztek. A rendelőintézeti órák száma és az ellátás fontosabb adatai a következőképpen alakultak: 30 Tan. jkv. 1970. IX. 23. 31 A rendelőintézet címszó alatt tárgyalom a rendelőintézeten kívüli szakrendeléseket is.
