Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - PINTÉR ILONA Bács-Kiskun megye egészségügyi és szociális ellátásának fejlődése 1950—1970

tályos főorvos felügyelete és szakmai irányítása alá tartozzék a kórházi osz­tály mellett az illetékes szakrendelés is. A gondozóintézeteknek ugyanígy kellene kapcsolódniuk a kórházakhoz. A javaslat szükségesnek mondta azt is, hogy a körzeti orvosok kinevezés, fegyelmi jogkör, továbbképzés, a szakmai munka ellenőrzése és irányítása tekintetében a területileg illetékes kórház­igazgatóhoz tartozzanak. Javasolta, hogy mivel a körzeti ápolónők munká­jának irányítása és ellenőrzése megoldatlan, minden kórházban szervezzenek függetlenített intézeti vezető ápolónői állást, továbbá, hogy a járási és városi tanácsokhoz tartozó szülészeti ellátás, az anya- és csecsemővédelmi, az iskola-egészségügyi és a mozgó szakorvosi szolgálat teljes egészében az illeté­kes kórház hatáskörébe menjen át. A KÖJÁL maradjon önálló intézmény, de gazdasági ügyeit a megyei kórház gazdasági hivatala intézze. A mentő­szolgálat az Országos Mentőszolgálat szakmai irányításával, az illetékes kór­ház osztályaként működjön. A megyei mentőállomás főorvosa a megyei kór­ház főorvosaként végezze a mentőszolgálat ellenőrzését. A javaslat nem valósult meg. A megyei egészségügyi osztálynak a harma­dik ötéves terv teljesítéséről készített jelentése szerint a városi és járási egészségügyi intézeteknek a megyei intézetekkel való szoros szakmai, igaz­gatási és gazdasági egyesítése a decentralizált irányítási és gazdasági rend­szerben megvalósíthatatlannak bizonyult. A hangsúly ezért a városi és járási kórházaknak az ellátási területükön működő egészségügyi intézetekkel való együttműködésre került. 1968-ban megyeszerte megalakultak az egészség­ügyi tanácsok, amelyek feladata egy-egy város és járás egységes egészség­ügyi ellátásának és fejlesztésének irányítása volt. 30 Rendelőintézetek^ 1 1945 előtt csak Baján és Kecsekeméten volt szakorvosi rendelőintézet. A szakorvosi ellátás decentralizálása jegyében négy rendelőintézet kezdte meg a működését a megyében az 50-es években, a kalocsai, a kiskunhalasi, a kis­kunfélegyházi és a szabadszállási. A 60-as években további két rendelőinté­zet kapcsolódott be a hálózatba, a dunavecsei és a kiskőrösi. A vizsgált két évtizedben a külterületek szakorvosi ellátásában döntő szerepe volt annak a szervezetnek, amelyet előbb járási egészségügyi szolgálatnak, később pedig mozgó szakorvosi szolgálatnak neveztek. A rendelőintézeti órák száma és az ellátás fontosabb adatai a következő­képpen alakultak: 30 Tan. jkv. 1970. IX. 23. 31 A rendelőintézet címszó alatt tárgyalom a rendelőintézeten kívüli szakrendeléseket is.

Next

/
Thumbnails
Contents