Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - PINTÉR ILONA Bács-Kiskun megye egészségügyi és szociális ellátásának fejlődése 1950—1970

Annak ellenére, hogy Bács-Kiskun megyében — a megye nagy kiterjedése miatt — az orvosi körzetek száma mindenkor meghaladta a megyei átlagot, az egy körzetre jutó lakosok száma a vidéki átlag fölött mozgott. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének hatása az alapellátásra Az ötvenes évek elején a megye lakosságának kb. 50%-a volt biztosított. A biztosítottak aránya egy évtized múlva, a mezőgazdaság szocialista átszervezése után, meghaladta a 90%-ot, 1965-re 95% lett.

6 A társadalombiztosításba bevont tsz-tagok száma 1958-tól 1961-ig megháromszorozódott, 24 500-ról 72 336-ra nőtt.

7 A biztosítottak számának e hirtelen és nagyarányú emelkedése a megfelelő orvosi ellátás érdekében változásokat kívánt. Az orvosi körzetek számának megfelelő mértékű növelésére nem volt anyagi lehetőség. Az egészségügyi irányítás kevésbé költséges megoldást keresett, amely törekvés Bács-Kiskun megyében is több változást hozott : 1. Az eddig egymagukban dolgozó falusi körzeti orvosok mellé 1958/59től orvosírnokokat alkalmaztak az adminisztráció elvégzésére, napi 4 óra munkaidőben.

8 Meg kell említeni, hogy e központi intézkedésnek voltak helyi előzményei. Már 1953-ban a megyei végrehajtó bizottság elé került az adminisztrátorok alkalmazásának kérdése azzal, hogy az orvosoknak nincs idejük alapos vizsgálatra, 2—3 perc jut egy betegre, amiért a betegek bizalmatlanok velük szemben.

9 2. 1959-ben megkezdődött az ún. körzeti betegápolónői hálózat kiépítése. A megyei főorvos a gyors létszámfejlesztés érdekében elrendelte, hogy vizsgálják felül a körzeti szülésznői hálózat működését, és az olyan helyeken, ahol kevés az otthoni szülések száma, és a szülésznő alkalmas a betegápolási feladatok elvégzésére, az állásokat át kell szervezni.

10 A körzeti betegápolónői hálózat szakemberekkel való ellátása ezen az úton valósult meg. Ez nemcsak az intézeti szülések számának növekedése révén előbb-utóbb felszabaduló szakképzett munkaerő elhelyezését oldotta meg hasznosan, hanem kezdettől hozzáértő dolgozók munkába állítását jelentette anélkül, hogy képzésükre időt és pénzt kellett volna fordítani. 6 Vb jkv. 1965. V. 5. 7 ua. 1961. IX. 12. 8 Uo. 9 Ua. 1953. X. 2. 10 BKmL. Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. Egészségügyi Osztály iratai (a továbbiakban: Eü. o. ir.) 13678/1959. 11 Uo. és BKm Statisztikai Évkönyve 1970. 257. p. 15* 227