Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - BÁNKINÉ MOLNÁR ERZSÉBET A közegészség- és járványügy helyzete Kiskunfélegyházán a két világháború között

vostudomány meghirdette a prevenció társadalomtalajjavító harcát, de egyenlőre nem találja meg a társadalmi rendben gazdasági és kulturális előfeltételeit."

39 A magyar közegészségügy történetének jelentős állomása az 1940. évi VI. tc. A törvény hatására egészségvédelmi körök létesültek, középpontban az egészségházzal, ahol az orvos és a védőnők dolgoztak, és ahol a tanácsadás folyt. Egy-egy járás egészségvédelmi körei alkották a járási egészségvédelmi szolgálatot, élén a járási tisztiorvossal. Városokban, így Félegyházán is Zöldkeresztes Tanácsadó működött. A tanácsadó célja volt, az OKI 1938. évi jelentése szerint „az egyént egész életén át kísérő, az illetékes hatóságok által irányított törekvés a betegségek megelőzésére."

40 1942-ben az ország lakosságának 43,4%-a lakott egészségvédelmi kör illetékességi területén. Az állami munka támogatására, társadalmi szervként 1941. január 1-ón megalakult az Országos Egészségvédelmi Szövetség. Az egészségvédelmet szolgáló állami és társadalmi szervek újabb és újabb törekvéseket tettek a megelőző munka erősítésére és minél szélesebb tömegekre való kiterjesztésére. Az Anya- és Csecsemő védő Intézet hatóköre 1941ben Kiskunfélegyháza 38 958 lakosából 21 538 városi és 6 111 tanyai lakosra terjedt.

41 A városban két egészségvédelmi kör volt. Az egyik a belterület, Bankfalu és Molnár telepre terjedő hatókörrel, a másik a szentkúti, mintegy 3 000 főre terjedő hatókörrel.

42 A tisztiorvos a külterületen is szerette volna az egészségvédelmi köröket megszervezni. 1942. márciusában két egészségvédelmi kör megszervezését kérte. Az egyiket Fülöp jakabszállás pusztán, a másikat a Galambosi szőlők és külső Galambos területén. A javaslat, anyagi kihatásai miatt csak 1%-os pótadó kivetésével lett volna megoldható, ezért a számvevőség nem javasolta megvalósítását a közgyűlésnek.

43 A pótadó ekkor már 120%-os volt. Az egészségvédelmi hálózat további bővítésére korszakunkban nem került sor. Jelentős az eredmény amit elértek, de ugyanakkor hatalmas a hiányos területek száma. Meg sem kísérelték megoldani a tuberkolózis megelőzésével és gyógyításával kapcsolatos feladatokat, holott a magas gyermekhalandóság mellett ez a terület volt Félegyháza legsúlyosabb problémája. Alig tettek valamit a fertőző betegségek megelőzéséért, melyek közül a tömegesség tekintetében Félegyházán kiemelkedett a trahoma, a diftéria és az időnként a városon végigsöprő tífusz. 39 NÉMETH László: Orvostörténet és szellem tudomány - Iskola és Egészség 1934—35.1. 40—41. p. 40 Az Állami Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat 1927-ben kezdődött, elsősorban a falvakban. Irányítója az OKI. Külső Munkák Osztálya. FÜLÖP Tamás: Egészségügyi szervezéstan. Bp. 1978. 41 BKmL—Kkfh. To. iratok 3739/1941. sz. 42 BKmL—Kkfh. To. levelezőkönyv 1941. 2637. eü. sz. 43 BKmL—Kkfh. Polgm. Hiv. iratai 4485/1942. alapszám.