Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - BÁNKINÉ MOLNÁR ERZSÉBET A közegészség- és járványügy helyzete Kiskunfélegyházán a két világháború között

A tisztiorvos éves jelentéseiben szinte évenként ismétli, hogy a magas gyermekhalandóság oka főleg szociális. A nehéz megélhetés, a rossz táplálkozás, a rossz lakásviszonyok, a járhatatlan utak és a szegénység miatt ki sem hívott orvos, mind egy-egy adalék a csecsemőhalandóság növekedéséhez.

23 Az anya- és csecsemővédelem megszervezésére belügyminiszteri és alispáni rendeletek, az Országos Stefánia Szövetség egyaránt igyekezett rábírni a várost.

24 A közgyűlés 1920. augusztus 1-én foglalkozott először a kérdéssel. A belügyminiszteri és alispáni utasítás értelmében, elsősorban egy községi védőnői állást kellett szervezni, ami évi 20 000 koronával terhelte volna meg a városi költségvetést. Az anya- és csecsemőgondozó felállítását, már mint szükségtelent nem is javasolták a közgyűlésnek, ,,. . . mivel az Erzsébet katolikus nőegylet, anya- és csecsemővédelmi szakosztálya miként eddig, ez után is lelkén viseli az anyák és csecsemők ügyét."

25 A védőnői állás létesítését a közgyűlés 10 : 3 arányban leszavazta. A kérdés ezzel nem került le a napirendről. Az Országos Anya és Gyermekvédő Szövetség sürgetésére a tisztiorvos ismételten megkísérelte kiharcolni a képviselők támogatását. Az 1921. márciusi közgyűlésen már csak egy szavazatkülönbség volt a pártolók és az ellenzők között, de az elégnek bizonyult ahhoz, hogy az alispán rendeletét, az anya- és csecsemő védő intézet létrehozására a belügyminiszterhez megfellebbezzék.

26 Októberben a Stefánia Szövetség és az amerikai Vöröskereszt támogatásával újabb lehetőség nyílt az intézet létrehozására. Az amerikai Vöröskereszt 50 anya- és csecsemővédő otthon berendezését és személyzetének félévi fizetését vállalta. Az akció keretében felépítendő otthonok közül 35 felállítására vidéken akartak lehetőséget teremteni. A megfelelő hely biztosítását és a további fenntartást a városnak kellett vállalni. Számítások szerint, ez évi 187 000 korona kiadást jelentett volna a városnak, ezért a közgyűlésen éles vita kerekedett a létesítés kérdése körül. Talán nem felesleges néhány hozzászólást idéznünk a városatyák szemléletének megvilágítására. ,,Tóth K. városi képviselő szólal fel. ő egy kissé megkésett s így nem egészen tudja, hogy mi a célja ezen intézetnek, valamennyire megértette, de azt nem bírta kivenni az előadó szavából, hogy mi jövedelmet hozna ez a városnak, csak károsodik ezzel a város, mert sokba kerül, szükség pedig egyáltalán nincs rá, vegyék le a napirendről. Vessz ősi József városi képviselő fontosnak tartja ezen intézményt a magyar faj fenntartása végett, de azt gondolja, hogy a városban évenkint alig veszik többen igénybe 23 BKmL—Kkfh. To. levelezökönyv 1927. 62. p. 24 BKmL—Kkfh. Kiskunfélegyháza kgy. jkv. 1920. 105. kgy. ez. 25 Uo. 26 BKmL—Kkfh. Kiskunfélegyháza kgy. jkv. 1921. 38. kgy. sz. 14* 211