Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - BÁNKINÉ MOLNÁR ERZSÉBET A közegészség- és járványügy helyzete Kiskunfélegyházán a két világháború között

vosi ellátottság a következők szerint alakult: 7 fogász, 1 szülész-nőgyógyász, 1 szemorvos, 1 sebész és nőgyógyász, 1 sebész és fogorvos, 1 gyermekorvos és 1 belgyógyász-urológus élt a városban.

14 A gyógyszerellátást 1916-tól 5 gyógyszertár biztosította. A hatodik gyógyszertár felállítását az egészségügyi bizottság — tagjai között voltak a már működő gyógyszertárak vezetői — sorozatosan megakadályozta. Véleményük szerint egy hatodik gyógyszertár veszélyeztette volna a már meglévő gyógyszertárak megélhetési viszonyait. Külterületen, ahol az 1920-as népszámlálás szerint a lakosság 47,6%-a élt, állandó orvos nem volt. A városból kéthetenként kijártak a tisztiorvosok, rendelőórákat az iskolákban, vagy bérelt helyiségekben tartva. A közgyűlések visszatérő témája volt a külterület egészségügyi ellátása javításáért folytatott harc. A tisztiorvosok, akikre a szegénybetegek kezelése hárult, egyre kétségbeesettebben sürgették a tanyai lakosok orvosi ellátásának megszervezését. Az egészségügyi ellátás alapvető személyi feltételeinek, az orvosi ós szülésznői állások megfelelő számban történő szervezésének terén korszakunkon a tehetetlenség vörös fonalként húzódott végig. Külterületre állandó orvosi állomást egyáltalán nem szerveztek. A megfelelő egészségügyi ellátást lehetetlen volt ilyen körülmények között megvalósítani. Az 1925-ben létesített Országos Közegészségügyi Intézet az ország egészségügyi szakmai irányításának végzését kapta feladatul.

15 Az alapvető problémát az orvosi állások létesítését azonban nem oldhatta meg, holott nem csak Kiskunfélegyházán, az egész országban itt volt a bajok gyökere. 1926-ban Magyarország 8 457 852 lakosára 6068 orvos jutott. A legjobban ellátott terület a főváros volt. Városunk, mint az alábbi adatokból kitűnik, az alföldi városok között is a rosszul ellátottak közé tartozott. Az egy orvosra jutó lakosok száma 1926-ban: 1. táblázat Budapest 356 Kiskunhalas 2005 Szeged 889 Cegléd 2623 Baja 660 Kiskunfélegyháza 2627 Hódmezővásárhely 1382 Nagykőrös 2865 Kecskemét 1850 Csongrád 3186 14 BKmL—Kkfh. To. levelezőkönyv 1928. évi 1051. eü. sz., 1932. 827—828. p. 15 Az Országos Közegészségügyi Intézet feladata a törvény szerint: ,,... a közegészségügyi tudomány gyakorlati alkalmazásának előmozdítása, főleg a fertőző betegségek ellen irányuló védekezés irányítása, a közegészségügyi hatóságok támogatása és közreműködés a közegészségügyi személyzet, különösen a tisztiorvosi kar megfelelő kiképzésben." 1940-től feladatai bővültek, s az egészségvédelmi munkába is bekapcsolódott.