Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - BÁLINTNÉ MIKES KATALIN Adatok Kecskemét város egészségügyi helyzetéről 1919—1936

észlelt. A helyi tapasztalatok és az általa lefolytatott vizsgálat alapján megállapította, hogy a holt Tisza környékén, Ágasegyháza, Helvécia vidékén szinte minden évben előfordult, de járványosán rendszerint száraz ősz és tél után lép fel. Ezért a rendkívül száraz 1924. évi telet követően jelentkezett nagyobb számban.

147 Orbánc (34. sz. táblázat). A tisztifőorvos a jelentéseiben 1924-től az orbánc előfordulását is jelentette, a legtöbbet 1927-ben. 1924-től 1933-ig, 10 év alatt 200 esetet jelentett, 24 halálozással (12%). Néhány szót kell ejtenünk a nemi betegségekről, elsősorban a vérbajról. (35. sz. táblázat). A kérdés a Belügyminisztérium 160 000—1926. sz. körrendelete miatt került előtérbe. Ezen rendelkezés következtében ugyanis a korábbi, a prostitúcióval kapcsolatos szabályrendeletek hatályukat vesztették és a bordélyházakat megszüntették.

148 A tisztifőorvos azt kifogásolta, hogy a helybeli rendőrkapitányság mindkét bordélyházat bezáratta és helyette találka-helyeket létesíttetett. Véleménye szerint ez a titkos prostitúció és ezzel párhuzamosan a nemi betegségek elterjedését fogja elősegíteni. Ezt az események igazolták is, 1929-ben a rendőrséggel együtt vizsgálatot tartottak és megállapították, hogy ,, . . . a jelenlegi állapotok szinte tűrhetetlenek."

149 A találkahelyek a látogatottság hiányában bezártak, ugyanakkor a titkos prostitúció súlyos következményei napról-napra terjednek. A friss fertőzéseken alapuló venereás megbetegedések száma — a katonai hatóságok megállapítása szerint is — állandóan nő, ezért a tisztifőorvos változatlanul károsnak tartja a hivatkozott rendelet intézkedéseit.

150 Az említett rendelet életbeléptetésével közel egyidőben, 1928. augusztus 21-én kezdték meg a tisztiorvosi hivatalban a bőr-bujakóros betegek részére, a szakorvos által vezetett, nyilvános orvosi rendelést, vagyis megnyílt az Egészségvédelmi Intézet. Az ügyet a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium anyagilag is támogatta, az Országos Közegészségügyi Egyesület közbenjárására.

151 A helyzet azonban nem javult, inkább romlott a következő években, mégis nagy felzúdulást keltett a Kecskemét és Vidéke c. hetilap cikke, melyben elrettentő képet festett az e téren uralkodó állapotokról, a Közigazgatási Bizottság előtt elhangzott jelentésekre hivatkozva. Eszerint a rendőrség vezetője jelentette, hogy ,, . . . nem mer razziát tartani, mert — nem tudja elhelyezni a lefogott beteg nőket." Olyan kijelentés is elhangzott az ülésen, hogy „Kecskemét a prostitúció és a vérbaj vidéki Eldorádója." 147 Közegészségügyi feladataink i. m. 196—197. 1. 148 Közgyűlési jkv. 1928. április 30.127. sz. határozat és május 26-i közegészségügyi jelentés. 149 Közgyűlési jkv. 1929. március 22. Tisztifőorvosi jelentés. 150 Közgyűlési jkv. 1930. január 15-i közegészségügyi jelentés, 1929. novemberről. 151 Közgyűlési jkv. 1928. szeptember 29-i tisztifőorvosi jelentés.