Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - FEKETE DEZSŐ Egy bácskai nagyközség közegészségügye 1945-ig

tartott közgyűlésen a főjegyző előadta: „Johan Béla államtitkár Bács megyéből egészségügyi mintavármegyét akar létrehozni, s erre Bácsalmást szemelte ki, mint bemutató községet." Egyhangúlag megszavazták az épület kibővítéséhez szükséges 2900 П-öl terület átengedését. (A meglevő járványkórház helyén, a Rudics állomás mellett.) A felszólalók hangsúlyozták: ,,Most tehát egy régi terv közeleg a megvalósulás felé, egy terv, amelyet a bácsalmási hatósági orvosi kar vetett fel már évekkel ezelőtt."

160 A vármegye 6 000 pengőt szavazott meg a berendezések: ágyak, éjjeliszekrények, betegruhák, konyhafelszerelések stb. beszerzésére. A Röntgen felszerelést — a kormány biztosítja.

161 Baja város közgyűlésén éles viták voltak a fiókkórházként való kezelésről. A tárgyalás iratanyagából kitűnik : úgy érzik, hogy Baja város talán hátrányt szenved a bácsalmási kórház felállításával. A tárgyalási anyag arról is tanúskodik, hogy — amennyiben a nyugalmazott alispán nem szólal fel —, a közgyűlés elveti a tervet.

162 Sok huza-vona után 1939 június 26-án a bajai Közkórház irányításával megnyílt a Bácsalmási (vármegyei munkakörrel) Tüdőkórház, amelyet még 1938 őszén berendeztek. A bajai kórházból 12 bácskai illetőségű beteget helyeztek el a megnyitás napján. Dr. Róna Dezső kórházi főorvos dr. Bálint Gyula kórházi alorvost bízta meg az intézet vezetésével. Az intézet két ápolónővel, 1 szakácsnővel, 1 kézilánnyal, 1 takarítóval és egy házi szolgával kezdte meg a munkát.

163 Az intézet bővítéséről 1939 szeptember 24-én tanácskozott a vármegyei közgyűlés. Megállapították, hogy az építési munka 50 000, a berendezés 10 500 pengőt igényel. Gondot jelentett az is, hogy önálló helyiséget kell építeni a tüdőbeteggondozónak. Végül is úgy döntöttek, hogy egy épületszárny hozzácsatolásával célszerűbb megoldani, mert a Röntgen-készüléket közösen tudják használni. Ezzel a döntéssel csak a legszükségesebb melléképületek készültek el.

164 Országos Stefánia Szövetség Bácsalmási Fiókja 1927 november 1-én kezdte meg működését. Alapító orvosai: dr. Pápa Arnold az anyavédelmet, dr. Klingler István a csecsemővédelmet szolgálta. Első védőnője Piukovics Antalné volt. Az intézet a Széchenyi-utcában (Koletics-féle ház) kezdte meg működését. 1930 szeptemberében új helyre, a Kossuth u. és a József Attila u. sarkán lévő épületbe költözött. (Itt műkö100 FeB. 1938. febr. 11. 161 BBVHL. 1938. febT. 24, 102 FeB. 1938. ápr. 29. 163 üo. 1939. jun. 29. 104 BBVHL. 1939. okt. ü.