Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - FEKETE DEZSŐ Egy bácskai nagyközség közegészségügye 1945-ig

ben. Tárgyalást folytatott dr. Bajsay Ernő alispánnal a járási tüdőgondozók átszervezése ügyében. Ebben az időben csak a bajai járásnak volt ilyen intézménye, röngteg-autóval is fel volt szerelve. A tárgyalás folyamán megállapodtak, hogy az eddigi bácsalmási és jánoshalmi községi funkciót ellátó tüdőgondozókat megnagyobbítják és járási intézménnyé szervezik át.

138 Az alispán rendeletére az átszervezés megtörtént. A Bácsalmási Járási Tüdőbeteggondozó Intézet 1940 október elején kezdte meg működését. Munkája két részre tagolódik: helyi- és vándor tödőgondozásra. A helyi gondozást dr. Bálint Gyula a tüdőkórház orvosa, a vándor gondozást dr. Demjanovich Endre járási tisztiorvos végezte. Az intézet röntgenautót és felszerelést kapott.

139 Első gondozónője Szalay Ilona volt. A megelőző- és gyógyítómunkában részt vettek dr. Klinger István, dr. Szommer (Ádánffy) József, dr. Polgár Aranka. Já rvány kórház Bácsalmáson 1907 július 2-án döntöttek először a járványkórház létesítéséről.

140 A fertőzőbetegségek terjedése arra késztette dr. Nagy Lajos községi orvost, hogy trachoma-szoba felállítását sürgesse a község vezetőtestületénél.

141 Az 1907-es év képviselőtestületi ülésén arról számolt be az orvos, hogy az 1906-os évi 16 trachomas megbetegedéssel szemben ma 61 beteget kell kezelnie. A túlmunkáért fizetésemelést kért.

142 1934 novemberében újra találkozunk a járvány kórház létrehozásával. Medveczky Károly, vármegyei bizottsági tag sürgette a közegészségügyi intézkedések megoldását : az állati tetemek kijelölt helyekre való összpontosítását, a piacterek kikövezését stb. Rosenberg Mátyás a bácsalmási járványkórház elhelyezésére kér alkalmas épületet. „Ha egyelőre nem is gondolhatunk egy állandó kórház építésére, legalább Bácsalmáson, —• járási székhelyen — olyan járványkórház legyen, hogy járványos betegség idején a betegeket megfelelő módon lehessen elhelyezni" — mondotta a vármegyei közgyűlésen".

143 Az alispán a mélyfúrású kutak létesítését tartja elsősorban fontosnak. Felvetését azzal indokolja, „hogy Rémen 10 kút vizét a közelmúltban tett vizsgálat alapján fertőzöttnek találták, de máshol is az a helyzet a megyében. A bácsalmási kórház létrehozása is fontos lenne, de nincs rá anyagi lehetőség. Minden esetben a járványkórház ügyében sürgős megol138 Uo. 1940. febr. 27. 139 Uo. 1940. okt. 4. 140 KEjzkv. 1907. ápr. 26. 141 Uo. 1906. okt. 6. 142 Uo. 1907. júl. 2. 143 FeB. 1934. nov. 20.