Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - FEKETE DEZSŐ Egy bácskai nagyközség közegészségügye 1945-ig

kább, hogy béres, éves cseléd — míg gazdája kenyerét eszi —, fellépjen panasszal ura ellen A betegségek terjedését a szegénységnél elősegíti a lakások túlzsúfoltsága is. Láttam egymás felett lépcsőzetesen kihúzott sublót fiókokban gyermekeket aludni."

102 Milyen is volt az a szegénység ? Egy másik bácsalmási orvos írja: „A napokban az egyik közeli tanyára hívtak szüléshez. Súlyos műtétet kellett végrehajtani. A kezem egy vödörbe mostam meg. A szülés lópokrócon, istállóban történt."

103 Madarason arról panaszkodik az orvos, hogy „Megtörtént az is, hogy egy anya szalmán, földes szobában hozta világra gyermekét. Az orvosnak a szomszédba kellett menni kezet mosni."

104 A tanyán élők helyzete még súlyosabb volt. Az egészséges ivóvíz hiányzott, szomorúak a lakásviszonyok. A lakások nedvesek — különösen Bácsalmás-Vöröserdői részen, ahol az alacsony területről csak 1955-ben történt meg a vízlecsapolás. A lakások 70—90%-a egészségtelen. Helyenként az volt a szokás, hogy a szoba földjét sár- és trágyakeverékkel tapasztották. A szellőztetés, takarítás sok kívánnivalót hagyott maga után. Télen nem szellőztetnek, hogy takarékoskodjanak a fűtő anyaggal, nyáron pedig azért nem nyitottak ablakot, mert bemennek a legyek. ,,A súlyos gazdasági helyzet valósággal gátolja a családalapítást" — írja a védőnő beszámolójában. „Ahol megtörténik a családalapítás, a házastársak örökös bizonytalanságban küzdenek a létért: csak kemény munkateljesítmény mellett tudják a legelemibb életszükségletüket megszerezni. Emiatt írtóznak a gyermekáldástól, mert érzik, hogy a nélkülözésre hozzák világra gyermeküket. A megszületett gyermeknek állandó kísérője a nélkülözés: arra eszmél, hogy terhére van szüleinek, a társadalomnak, amikor eléri az ifjúkort, keserűen tapasztalja, hogy ő felesleges ember, nincs rá szüksége senkinek. Az apa keresete nincs arányban a közszükségleti cikkek árával. Aránytalan a jövedelemelosztás."

105 A központi kormány kutatta az ország szociális helyzetének alakulását. 1938-ban egy rendelkezés előírja, hogy minden községről készüljön egy közjóléti helyzetkép. A rendelethez kérdőívet bocsátottak ki, melyet a községi vezetőjegyzők állítottak össze. Bácsalmás községről Turmezey István vezetőjegyző nyilatkozott.

106 Az ilyen és az ehhez hasonló összeírások nem sokat változtattak a helyzeten. A megyék és a községek saját erejükhöz mérten szerették volna az ügyeket orvosolni, de gazdasági erejükből nem futotta. Az egészségügyön 102 FeB. 1936. máj. 21. 103 Uo. 1930. márc. 13. 104 Uo. 1935. aug. 27. 105 FeB. 1937. jan. 19.