Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - FEKETE DEZSŐ Egy bácskai nagyközség közegészségügye 1945-ig

Hogy a község a 10 koronán aluli fizetőket ingyenes gyógykezelésben részesíti, abban leli magyarázatát, hogy községünkben sok a kisebb — néhány száz П-öl terjedelmű ingatlannal bíró lakos, akik többnyire a külterületen is laknak: ezen csekély ingatlannal rendelkező vagyon azonban nem képesíti őket arra, hogy a gyógykezeléssel egybekötött többnyire fuvardíjjal is súlyosbított orvosi díjakat elviselhesse. Inkább lemondana ilyen gyógykezeltetésről, ami pedig csak közegészségügyünknek válnék rovására."

51 Az orvosok évi készpénzfizetése — havi előlegesrészletekben — 1 200 Korona.

52 A községi szülésznők 200 Korona évi fizetést kapnak, havonkénti előleg részletfizetéssel. A szüléseknél való segédkezésért egyenként 2 Korona a díj.

53 A közegészségügy századunk első negyedében A XX. század első évtizedében végbement egészségügyi változás csak enyhítette, de nem oldotta meg a bajokat. Nem véletlen, hogy a megyében megjelent sajtótermékek — szinte két hetenként — vezércikkekben foglalkoztak a közegészségüggyel. Az ország pénze a háborús készülődésre, a katonaság felszerelésére kellett. Csak egy példát említünk: „Ausztria—Magyarországon a költségvetésben az első világháború előtti békeidőben katonai kiadásokra évente 586 millió koronát fordítottak, népjóléti kiadásokra 26 milliót, felekezeti célokra 28,5 milliót, ezzel szemben gyermekvédelemre 1 milliót.

54 Ezekből a számadatokból is érezhetők azok az állapotok, amelyek a csecsemőhalandóság megakadályozását hátráltatták. ,,Az államnak, a társadalomnak egyik legfőbb kötelessége az volna" — írja a kor krónikása —, „hogy a közegészségügyet a lehető legideálisabb színvonalra helyezné, illetve fejlesztené. Legalábbis olyan színvonalra, mint amilyen színvonalon ma a katonaság intézménye áll minden más intézmény fölött". — Majd hozzá teszi: „Mindaddig azonban az állapotok gyökeres javulásáról beszélni sem szabad, amíg a pénz ágyukra, fegyverekre kell, ami az ember életét kioltja, nem amelyik megmenti".

55 A másik égető és sürgető feladatnak tartották az alkoholfogyasztás kérdését.

56 Az alkoholfogyasztás káros hatással van az emberi szervezetre. „Megőrli a szülők életidegeit, csupa satnya, életre képtelen gyermeket hoz 51 KEjzkv. 1908. nov. 28. 52 Uo. 1905. ápr. 10. 53 BBVHL. 1905. okt. 12. 54 Dósa. i. m. 11. p. 55 BJ. 1913. jún. 15. 56 KEjzkv. 1906. okt. 6. A község területén működő 17 korcsmai számot 20-ra emelték fel.