Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - FEKETE DEZSŐ Egy bácskai nagyközség közegészségügye 1945-ig

A zárójelben közölt évszám a bácsalmási adatokra vonatkozik. Közismert, hogy az emelkedő életszínvonal, az egészségügyi ellátás hozzájárult az átlagos életkor növekedéséhez. Az alábbi kimutatás a 75 életéven felül elhaltak adatait mutatja 10 évenkénti összehasonlításban. 3. táblázat évben elha nő tak férfi összesen

30 a halálozások sz. összesen a 75. éven felül elhaltak %-ban 1856 2 7 9 245 3,63 1866 6 5 11 271 4,08 1876 2 6 8 423 1,90 1886 7 7 14 245 5,71 1896 10 17 27 250 10,80 1906 16 9 25 311 8,04 1916 15 15 30 232 12,90 1926 22 15 37 211 17,50 1936 10 10 20 134 14,90 1946 28 23 51 222 22,50 1956 21 15 36 91 39,50 1966 24 15 39 107 36,45 Intézkedések a járványok megszüntetésére A bácsalmási képviselők tanácskozása megállapította, hogy ,,a tífusz járvány, de más járványok is ősszel és tavasszal mindig fellépnek, ennek megakadályozása végett a községi és járási orvos több egészségügyi egyénekkel érintkezésbe lépett a járványok leküzdése ügyében. A szakértők odanyilatkoztattak, hogy azok a rossz ivóvízben keresendők, mert rothadó talajon szivárog keresztül a víz Almás valamennyi kútjában . . . Ezen csak úgy lehet segíteni, ha egészséges és tiszta vizet szolgáltatunk . . . artézi kút fúrásával ... A kút fúrása sok nehézségbe ütközik ... A talajviszonyok kedvezőtlenek."

31 Az országban — városnak és falunak egyaránt — az egészséges ivóvízzel való ellátás ősgondját kell megoldani a hatóságoknak. Századokon át nyitott gómeskutak, utóbb ezeknek szivattyús szerkezettel való átalakítása teremtett némiképp tűrhető állapotot. Dr. Fodor József és dr. Körösi József nagy magyar orvosok kutatásai bebizonyították a víz szerepét mindennapi életünkben, a hastífusz és a kolera betegségek terjesztésében. Ez a felismerés 31 FB. 1901. jan. 25. 32 HAHN. i. m. 60. p.