Bács-Kiskun megye múltjából 4. - Egészségügy (Kecskemét, 1982)

KÖZEGÉSZSÉGÜGY - FEKETE DEZSŐ Egy bácskai nagyközség közegészségügye 1945-ig

I. számú kimutatás* Az anyaggyűjtés folyamán figyelemmel voltunk a bel- és a külterületen elhaltak számának megállapításával. 1916—1966 közötti években elhaltak száma a külterületen:^ 1. táblázat évben férfi nő 1916 28 29 1926 38 38 1936 26 20 1946 48 45 1956 9 8 1966 8 5 Az 1966-os évben meghaltak közül nem bácsalmási lakos volt: 21 férfi és 7 nő. A községben 1966-tól kórház működött. 1950. jan. 1-től a község közigazgatási területén Bácsszőlős néven új község alakult. Az 1916-os halálozási adatok között 34 hősihalott is szerepel. Az elhaltak átlagos életkora (helyi- és országos adatok) 2. táblázat évben férfi пб évben helyi országos

30 helyi országos évben é V 1910 (1906) 20,8 27,83 27,9 29,23 1920 (1916) 31,9 31,82 32,3 34,00 1930 (1926) 41,6 36,65 39,1 38,91 1941 (1936) 47,6 46,11 47,0 49,32 1950 (1946) 47,1 59,00 50,7 63,00 1974 (1966) 61,2 66,50 71,8 72,70 * Megjegyzés az I. sz. kimutatáshoz. A XIX. és a XX. század fordulóján elő emberek átlagkora elég alacsony. A Jánoshalma községben végzett 1841—44-ig terjedő időre vonatkozó vizsgálódás eredménye: 14,4 év az átlagos életkor. (29) Az 1870-os év alacsony átlagéletkor abban keresendő, hogy nagy volt a csecsemőhalálozás, az 1910-os évi születések száma az első világháborúval magyarázható. 29 KÁRSAI, 1974. 111. p. 30 Magyarország népesedése a két világháború között. Bp. 1905. 39. p. Társadalmi Szemle. 1980. márc. 71. p. 7 Bács-Kiskun megye múltjából IV. 97