Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)
FEKETE JÁNOS A kiskunfélegyházi pusztakeresők és az alföldi parasztmozgalom
san tömegméretűvé vált az 1840-es években a gabona alá alkalmatlan homokföldek szőló'sítése. A magasabb hozamú mezőgazdasági kultúra sok munkáskezet lekötött, de új ellentétek melegágya és hordozója is lett hamarosan. 1841 végén a birtokosság arról tárgyalt, hogy a ferencszállási nádtermést a birtoktalanok kizárásával hogyan ossza el maga között. A kiküldött bizottság javaslatát „nagyobb gyűlés" tárgyalta meg. A felosztásra két módot javasoltak: a kivágott nádat ,,a maga természetiben" vagy „pénzül" osszák szét. Az indítvány inkább a pénzbeli szétosztás módja felé hajlott azzal a szándékkal, hogy a befolyt pénz „kinek kinek adója lerovására fordítatna 's paletájára íratna bé." Megjegyezték a javaslattevők, hogy ebből a közösségnek az a haszna is származna, hogy Szent György napjára a pusztaárenda is bekerülne, „mellyet különben azon időre bajossan lehetne bé szedni." A tanács a „800 körülti" birtokosok érdekében a nád pénzért való értékesítésének javaslatát fogadta el. 24 A XVIII. század utolsó harmadában a galambosi homokon már szőlők díszlettek. 1792-ben az Öreggalambosi szőlők feletti homokföldeket is felosztották és szőlővel betelepítették. Ötven éven át két szőlőhegy, Alsó- és Felsőgalambos látta el szűkösen szőlővel és gyümölccsel a város lakosságát. Az előbb már emlíett körülmények hatására az 1840-es években megindult a gabonatermelésre alkalmatlan homokokon az apró parcellás szőlőtelepítés. 1843. májusában Szabó József, Iványi Mihály, László János és Bényi Károly kérték a tanácsot, hogy a „Galambosi szöllők felső végiben fekvő" gabonatermesztésre alkalmatlan 75 hold földjüket szőlőre fordíthassák. 25 A Jászkun Kerület 2935. számú végzésével — a tanács feltételei között — a telepítési engedélyt megkapták. 1846 márciusában a „helybeli birtokos lakosság" a Selymesi erdő földet „birtok aránylag" kiosztani kérte. A 61 kérelmező az alábbi indokokat hozta fel: „ló> Erdő megszűnt lenni — ez közönségesen tudva van — de legelőnek sem alkalmas, mert most is sivány homok az egész táj, úgy hogy ha legelőnek felszabaditatik, csak olly folyó homok lész, mint ez előtt 30. esztendővel. . . 2or Szöllőnek kiosztása nem fogyasztja a' termő földet — 3or Szívre ható tapasztalás igazolja, mikép városunkbul körül belül 25 ezer Vforint vándorol ki évenkint borokért Ketskemétre. . . , 24 BKML—Kf Tanácsi jkv. 1841.1841. évi dec. 21-i és 28-i 635. és 641. sz. határozatok. 25 BKML—Kf Tanácsi jkv. 1842—43.1843. május 5-i 221. sz. határozat és 1843. december 15-i 2935. sz. kerületi végzés.
