Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

KIRÁLY LÁSZLÓ Az „amerikai utas" agrárfejlődés Bács-Kiskunban a második világháború előtt

2. Községek, ahol 10 kat. hold körülinek jelölik a családi birtok nagyságát. Dunapataj nagyközség is közel van a Dunához, saját vasútállomással is rendelkezik, mégis 12 kh terület kell egy család megélhetéséhez. Határának nagy része ugyanis szikes és fűszernövények termelését csak 1934-ben kezdték el. Valószínűleg ezért kellett az értékesítési viszonyukat ,,gyenge" jelzővel illetni. Kunszentmiklós, Fülöpszállás és Szabadszállás: A birtokminirmimot jelző bejegyzés egyaránt ,,10 hold". A három község adottságai, termelési struktúrája közel azonos, egyazon vasútvonal mellett fekszenek. Az értékesítési lehetőségeket az első kettőben ,,jó"-nak, az utóbbiban ,,közepes"-nek minősítik. A 10 holdon valószínűleg szántót kell érteni, mert e községek nagykiterjedésű közbirtokossági legelőkkel rendelkeztek, ahol a gazdák állataikat az év nagyobb részében tartották. Kecelen, Kiskunmajsán, Pálmonostorán, Soltszentimrén ugyancsak ,,10 hold" a határ, de ezek már az olyan homokhátsági települések helyzetét példázzák, ahol az ültetvények viszonylag kis területet foglalnak el, még nem vált hagyománnyá a szőlő- és gyümölcstermelés, nem alakultak ki az értékesítés megbízható csatornái. Szinte valamennyi gazda rendelkezik azonban már kisebb ültetvénnyel, de a megélhetésben még jelentős szerepet játszik a szántóföldi növénytermelés és az állattenyésztés. 3. Kedvezőtlen adottságú helységek, ahol a családi megélhetést biztosító birtok területe jelentősen meghaladja a 10 holdat. Páhi „középkötött talajon, 10 holdból, homokon 30 holdból lehet megélni, ha nincs rajta szőlő." Ez a megfogalmazás pontos keresztmetszetét adja a Homokhátság nagy részén uralkodó viszonyoknak. A homokon folytatott szántóföldi gazdálkodás nem jövedelmező. Terményeiből rosszak az értékesítési viszonyok, különösen ha a legközelebbi vasútállomás 13 km-re található, mint Páhin. Prónayfalva: „Kötött" területen 10 hold, homokon 30 hold, Bocsa: „10—20 hold" ; Szánk: „25 hold". Tehát teljesen azonos a kép. A legközelebbi vasútállomás az első kettőben 10—12 km-re van, értékesítési viszonyaik „kedvezőtlenek", illetve „rosszak". Szánk helyzetén valamit javít, hogy van saját vasútállomása. Jakabszálláson legalább „40 hold" tesz ki egy családi birtokot. A szőlő- és gyümölcstermelési kultúra kialakulása itt még a legelején tartott. Szántóföldi növénytermelést és állattenyésztést folytattak. A község határának átlagos kataszteri tiszta jövedelme 3,0 ak/kh volt, tehát egy 40 holdas gazdaság átlagosan 120 aranykoronát ért, ami a Duna menti községek határában 8—10 holdas birtoknak felelt meg; sőt ha a településszerkezetet (itt 100% tanyavilág, ott csak belterület), a szállítási lehetőségeket (itt nincs kövesút, csak egy keskeny nyomközű vasút, ott Duna, kövesút, több helyen