Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

KIRÁLY LÁSZLÓ Az „amerikai utas" agrárfejlődés Bács-Kiskunban a második világháború előtt

El kell hárítani a földbirtokreform „bajait" és az adott viszonyokhoz mért törlesztést kell bevezetni. Az agrár vonatkozású törvényeket az adott viszonyokhoz kell igazítani, a közigazgatást agrár irányba kell átszervezni. És végül a 12. pont, amely mintegy keretbe foglalja a teendő intézkedéseket: „A gazdasági élet minden ágára kiterjedő korszerű program kell, aminek kapcsán megoldást nyer a mezőgazdasági munkáskérdés, a szociális földbirtokpolitika, a termelés reformja, az értékesítés szövetkezeti megszervezése és egy tudatos föld- és kisember-politika, amely nélkül az ország jövője el nem képzelhető."

104 Ezek a követelések csak azért voltak „megalapozatlanok", mert az adott társadalmi és gazdasági viszonyok között realizálásukra semmiképpen sem kerülhetett sor. De így is — nyílt kérdésfelvetésével és nyílt propagálásával — & haladást szolgálták. Összességükben is: közvéleményt formáltak, nem utolsósorban a rendszert kritizálták. A válság éveiben kialakult állami beavatkozási politika hatása területünkön is kimutatható, bár a gazdasági fellendülés üteme rendkívül lassú.

105 A Kamara 1933—34-es jelentését — évek óta először — bizakodó szavakkal kezdi: „már-már bizonyosra vehető, hogy gazdasági életünk túl van a mélyponton."

106 Nagyobb arányú és a mezőgazdaságnak is kedvező irányú fejlődésre azonban csak évekkel később került sor, ami — éppen a hadikonjunktúra hatására — a II. világháború kitörése után érte el a csúcspontját, majd a háború végére — az ország egészén belül — az ágazat rendkívüli mértékű pusztulása következett be. e) A mai megye társadalmi helyzete a II. világháború előtt. (Az „amerikai utas" agrárfejlődés ellentmondásossága). A Duna—Tisza közi mezőgazdaság két világháború közötti helyzetét eddig az állami beavatkozás helyi szervezete, a DTMK. tevékenységén keresztül vizsgáltuk. Indokolt azonban a „másik fél" szemszögéből is áttekinteni a társadalmi és gazdasági állapotokat. Erre lehetőséget nyújt egy 1934-ben készült kérdőíves felmérés, amit a városok és községek törzslapjainak összeállításához a Kamara végeztetett. A szociográfiai értékű nyilatkozatok feldolgozására azonban akkor nem került sor, talán éppen azért, mert a valóságos helyzetet nagyon is élesen tárta fel. 104 Magyar Kóna. 10. Évf. 7. szám 1932. május. 105 V. ö.: Szuhay Miklós: Az állami beavatkozás c. i. munkájával. 106 BKML., DTMK. 1933—34. évi beszámoló jelentés.