Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

PINTÉR ILONA Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara 1922—1946

dosszié szót —-, és a megjelölt külön kezelt iratcsomóhoz tették. így a legfontosabb, azonos tárgyú iratok egy helyen, időrendben találhatók. 1944-ben megszakadt az előrecsatolás folyamata, a felszabadulás után iktatott iratokhoz nem szerelték a korábbi iratokat. Ennek az volt az oka, hogy a háború alatt a hivatalnak el kellett hagynia a helyét, mert az épületben katonai kórházat rendeztek be,

150 és emiatt az irattár egy része hozzáférhetetlen volt, másrészt a rendje megbomlott. Az iratkezelés elve azonban nem változott, az előrecsatolás rendszere 1945-től 1949-ig, a Duna—Tisza közi Földművelésügyi Tanács megszűnéséig folyamatos. A DTMK ugyanis, mint érdekképviseleti szerv 1947 elején megszűnt, a kamarai hivatal azonban változatlan tisztviselői gárdával működött tovább a földművelésügyi tanács keretében, olyannyira, hogy az iratkezelésber az átszervezésnek nincs semmi látható nyoma. Az iratokhoz az iktatókönyveken és az általános mutatókon kívül nem készültek segédletek. 1928-ban és 1929-ben külön mutató készült az érkezett és a kimenő iratokról. Ez valószínűleg a megszaporodott ügyekben való köimyebb eligazodást szolgálta — e két évben, a gyűjtő-rendszer bevezetése előtt, tízezren felül volt az iktatott iratok száma. 1939-ben az OMK leiratait külön kötetben mutatózták. 150 Uo. 3865/1945.