Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)
PINTÉR ILONA Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara 1922—1946
utalványrendeletet érvényesítési záradékkal látta el, és az ellenőrzést végző tisztviselőhöz továbbította. Tőle került az igazgatóhoz vagy az utalványozási joggal felruházott tisztviselőhöz, aki utalványozta a kiadást, amely szerint a pénztárnok elvégezhette a kifizetést vagy az átutalást. 148 Két alkalmazott teljesített szolgálatot a segédhivatalban is, akik az irattári munkán kívül a kamara könyvtárával kapcsolatos teendőket is ellátták. A DTMK döntően írásbeli megkeresésekre, írásban válaszolt. Előfordult, hogy a gazdák személyesen keresték fel a hivatalt, ilyenkor az illetékes előadó jegyzőkönyvet vett fel az ügyről. A kamarához érkezett leveleket az igazgató, távollétében a helyettes igazgató bontotta fel. A postabontás valószínűleg az iktató jelenlétében történt, mert bár a postabontó feladata volt a tárgymeghatározás és az ügyek előadóknak való szignálása, 149 mindezt az iktató vezette rá az iratra. Az iktatás sorszámos rendszerű volt. Az iktató az irat felzetének jobb felső részére nyomta az iktatóbélyegzőt, rávezette a beérkezés idejét, az iktatószámot, amennyiben az ügynek volt előzménye, az előszámot, valamint az előadó névjelét. Az iktatóbélyegző alá került a rövid tárgymeghatározás. Az iratokat az előiratok szerelése után az iktató adta át az illetékes előadóknak. Az előadó, ha az ügy röviden elintézhető volt, az irat felzetére írta a választ. Ez történhetett kézírással, de diktálhatta az előadó gépírónak is. Amennyiben az ügy hosszabb választ igényelt, az intézkedés fogalmazata külön lapra került. Ez esetben az előadó az iktatóbélyegző alá írta az „Intézkedés külön íven" mondatot, alá a dátumot és a névjegyét. Ha a válasz több lapra terjedt a betelt lap aljára a következő szöveg került : Folytatást lásd pótíven." A pótív bal felső sarkára rávezették hogy „Pótív a . . . sz. aktához". Ha több pótívre volt szükség, az íveket sorszámmal látták el, és azt mind a betelt lap alján, mind a következő ív bal felső sarkán feltüntették. E hosszabb lélegzetű válaszokat az előadók általában gyorsírónak diktálták. Az előadók az elkészült fogalmazványokat bemutatták az igazgatónak, távollétében az aláírással megbízott tisztviselőnek, aki a szövegben elvégezte a szükségesnek vélt módosításokat, és a tartalmával való egyetértés jeléül kézjegyével látta el. Az irat ezután a leíróba került. Az elkészült tisztázatot összeolvasás és hitelesítés után a segédhivatal postázta el. A leírók feltüntették a fogalmazatokon a leíró nevét és a leírás idejét. Közvetlenül ez alá került az összeolvasok neve a ,,Rev." rövidítés után. Megtalálható az iraton általában az expediálást végző alkalmazott neve és az expediálás ideje is. Ha az irat felzetén történt az intézkedés, mindezek a rá148 Uo. 7543/1943. 149 Uo. 1573/1943.
