Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)
PINTÉR ILONA Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara 1922—1946
7. a lucernabogár és a lucernaböde álcáinak kártétele ellen mésznitrogénnel való védekezés bevezetése 8. összehasonlító minőségi hagymakísérletek 9. 1937-től pénzdíjas versenytermelés bevezetése a homoki kisgazdaságok között 10. a vármegyei lótenyésztő egyesületi élet kiépítése, a lóértékesítés rendjének megszervezése 11. a szarvasmarha-tenyésztők szervezeti tömörítése 12. a juhtörzskönyvezés megindítása, nyáj osztályozás, juhtenyésztő csoportok szervezése, báránykiosztási akciók lebonyolítása 13. legelőjavítási munkák irányítása 14. mezőgazdasági gépkezelői, hegesztési, patkolókovács-képző, juhtenyésztési és tejfeldolgozó tanfolyamok szervezése 15. kedvezményes gyümölcsfacsemete és csemegeszőlő vessző-akciók 16. mezőgazdasági gépek kamatmentes beszerzése egyéves hitelre 17. növényvédő szerek beszerzése 104 A kamarai akciók beállítását a terület szükségletei és a minisztérium, illetve a DTMK anyagi lehetőségei szabták meg. A kamara egész területére kiterjedtek, de nem öltöttek tömeges méreteket. A műtrágyakísérletek kezdetén pl. 47 helyen állított be a kamara kísérletet ingyen műtrágya kiosztásával. 35 gazda részvételével indultak a vetőmagtermelési kísérletek. 105 Egy évvel később 830 gazda részesült akciós anyagban. Ekkor 61 q árpa, 552 q búza, 194 q rozs vetőmagot, 186 q burgonya vetőgumót, 316 q szuperfoszfátot, 38 q kénsavas ammóniákot, 5 q mésznitrogént és 22 q káliműtrágyát osztott ki. 106 Az akciós anyagokban részesültek száma és a kiosztott vetőmag és műtrágya mennyisége a következő években hasonló volt, majd 1931-ben, a M. kir. Növénytermelési Hivatal megalakításával a vetőmagkiosztás kikerült a mezőgazdasági kamarák hatásköréből. 107 Ezután műtrágya kiosztására is csak alkalmanként kapott megbízást. Az illetékességébe tartozó gyenge homok és sziktalajok feljavítására olcsóbb és a többség számára is hozzáférhető lehetőséget igyekezett biztosítani akkor, amikor a zöldtrágyázás elterjesztését szorgalmazta. Szakemberei szerint a meszes homokot és a gazdaságtól nagyobb távolságra fekvő táblákat gyorsan és olcsón lehet feljavítani ezzel a módszerrel. Meghonosításának azért is nagy lett volna a jelentősége, mert a Duna—Tisza közén viszonylag kevés állatot tartottak, kevés volt az istállótrágya, de ha volt is, a rossz utakon nagy 104 BKmL. DTMK ir. 3792/1943. 105 Uo. Választmányi ülés jkv. 1926. febr. 26. 106 Uo. 1927. ápr. 23. 107 15.359/1931-11. 1. F. M. sz. r.