Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

PINTÉR ILONA Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara 1922—1946

folyósítása, gyümölcscsomagolók létesítéséhez államsegély és államkölcsön biztosításával kapcsolatos ügyintézés, kukoricaszárító berendezések létesítésének előmozdítása és a berendezések üzemben tartása tartozott hozzájuk. A felszabadulás utáni első hónapok nagy nekilendülésében úgy tűnt, hogy lehetőség nyílik a DTMK számára a mezőgazdaság irányításában korábban is kívánt szerepet betölteni. A háború alatt felmerült, hogy a reformbirtokosok felügyelete és irányítása a mezőgazdasági kamarák feladata lehetne. Az akkori elképzelések szerint üzemtervvel, tanácsadással, apró háziállatok kiosztásával segítette volna a DTMK a földhözjuttatottakat.

87 A kecskeméti kamara a demokratikus földreformot sem tekintette magától idegennek, sőt, annak végrehajtásában jelentős szerepet szánt magának. Az 1944 decemberében rögzített irányelvei szerint a földosztás munkáját a mezőgazdasági bizottságok végezték volna, amelyeket kamarai javaslatra, a kamarák által meghatározott számú szakértővel lehetett volna kiegészíteni. A mezőgazdasági bizottságok határozatai ellen a mezőgazdasági kamarákhoz lehetett volna fellebbezni. A mintabirtokok és kísérleti gazdaságok kijelölése is kamarai javaslatra történt volna.

88 A DTMK működésének újrakezdése után

89 néhány nappal körlevélben fordult illetékességi területe községi elöljáróságaihoz, gazdasági egyesületeihez és gazdaköreihez, amelyben felszólította őket a termelőmunka haladéktalan megkezdésére. Jelentést kért a közigazgatás állapotáról, a munkaerőhelyzetről, a termelés megkezdését akadályozó tényezőkről, az ellátottságban és a készletekben mutatkozó hiányokról és feleslegekről.

90 Mindezekre az adatokra azért volt szüksége, mert úgy látta, hogy a termelés folytonosságát neki kell biztosítania.

91 1945 elején Bács—Bodrog és PPSK vm. területére vonatkozóan gazdasági felügyelői jogkör biztosítását kérte a földművelésügyi minisztertől, mivel úgy ítélte meg, hogy ott a közigazgatás nincs abban a helyzetben, hogy a jövő termést biztosító rendeleteket végrehajtsa.

92 Ugyanebben az időben kamarai kirendeltségek felállítását tervezte Budapest, Kecskemét, Kiskőrös, Baja, Szentes, Hódmezővásárhely és Makó székhellyel, a kamara egész területét felölelő illetékességgel. E kirendeltségek átvették volna a székhelyeiken működő egyesületek vezetését, ellátták 87 Uo. Választmányi ülés jkv. 1940. okt. 21. 88 BKmL. Kecskeméti mezőgazdasági bizottság 1945. jan. 30-i ülésjegyzőkönyve. 89 A város november 1-én szabadult fel, a kamara november 28-án kezdte meg a munkát. BKmL. DTMK ir. 14/1945. 90 TJo. 845/1940. 91 Uo. 92 Uo. 510/1945.