Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

PINTÉR ILONA Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara 1922—1946

Az iskola főként gyakorlati képzést adott a tanulóinak. Két állandó alkalmazott vezetésével a gyakorlatban sajátították el a helyes faápolást és a kártevők elleni védekezés módjait, így szereztek jártasságot a szőlőművelés, a zöldségtermesztés és a kertészet egyéb területein is. Sőt, mivel az ellátásukról maguk gondoskodtak, baromfit, nyulat ós sertést tenyésztettek, tehenekkel és igásállatokkal bántak, méhészkedtek, gyakorlatilag tehát egy kisgazdaságban előforduló valamennyi munkafajtát megismerték.

76 A kertmunkásképző iskola működtetése kétszeresen hasznos volt a DTMK számára. Egyrészt nem kellett félteniük a gyümölcsöst a napszámosok és a hónapos munkások hozzá nem értésétől, másrészt a kezelési költség nagy részét megtakarították, hiszen csak a nagy — ós főként szántóföldi — betakarítások idejére kellett külső munkásokat fogadniuk. De nem volt előnytelen a kertmunkások számára sem. Az elhelyezésükről és az ellátásukról a kamara gondoskodott, kevés zsebpénzt is adott a tanulóknak. A képzés ingyenes volt. Az iskola rövid idő alatt hírnévre tett szert, az egész országban szívesen alkalmazták az itt végzetteket. 2.14. Az állati bakteorológiai és kórdiagnosztikai intézetet az a törekvés hozta létre, hogy az állatállománnyal rendelkező birtokosoknak az állatbetegségek elleni védekezéshez tanáccsal ós segítséggel szolgáljon. Ez volt az országban az első ilyen jellegű vidéki laboratórium. Vizsgálatai elsősorban a hasznos háziállatok járványos és fertőző betegségeire terjedtek ki, céljai között szerepelt a tbc elleni küzdelem megszervezése is.

77 A laboratórium 1927 elején kezdte meg a működését. 1931-ben szűnt meg,

78 mert a kamara a gazdasági válság éveiben nem tudta támogatni a kívánt mértékben, és a gazdák közül is csak igen kevesen keresték fel. Korai megszűnéséhez hozzájárult, hogy a földművelésügyi miniszter létrehozta az Országos Állategészségügyi Intézetet, amely ingyen végzett vizsgálatokat. 2.15. A talajtani intézet létrehozását a DTMK területének gyenge talajadottságai indokolták. Itt volt az ország összes szikeseinek 37 %-a, és 600 000 kh-ra becsülték a hozzá tartozó, feljavításra szoruló homokterület nagyságát. 1926 elején kezdte meg a működését, és a DTMK megszűnéséig fennállt. Dolgozói talajtérképeket készítettek, talajvizsgálatokat végeztek, meghatározták a talajok trágyaszükségletét, és hogy milyen növények termeszthetők adott talajon a legnagyobb haszonnal. Szolgáltatásait nem túlságosan sokan, 76 Uo. 77 15 éves jelentés. 86—89. p. 78 18 208/1930—III—2. F. M. sz. r.