Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

PINTÉR ILONA Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara 1922—1946

amelyek a mezőgazdasági termeléssel és a mezőgazdasági lakosság helyzetével összefüggtek, meg kellett határozniuk a gazdálkodásnak azokat az irányait és módjait, amelyektől a termelésben a legtöbb eredmény, és a mezőgazdasági lakosságra legkedvezőbb helyzet várható. Figyelemmel kellett kísérniük a többi gazdasági ágnak a fejlődését és a mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatását. A tapasztalataik szerint társadalmi, közgazdasági, kormányzati és törvényhozási intézkedések megtételét javasolhatták. Intézményeket hozhattak létre a helyes termelésszervezés, a terméseredmények emelése érdekében.

53 A törvényalkotók a mezőgazdasági kamarák előtt álló feladatokat túlságosan nagy vonalakban, túl általánosan fogalmazták meg. A törvényjavaslat indokolása ezt azzal magyarázta, hogy mivel a hatáskörük kiterjed mindenre, ami a mezőgazdaságot és a mezőgazdasággal foglalkozókat érinti, a részletezés csak korlátozná a tevékenységüket.

54 A DTMK igazgatója a kamara előtt álló feladatokat a kamarai hivatalos lap, a Magyar Róna első számának vezércikkében, 1923 júniusában ennek megfelelően így határozta meg: ,,A mezőgazdaságnak minden ágá+ támogatni és előbbre vinni óhajtjuk. Különösen az alföldi homokos területek javítását, az itteni állattenyésztés fellendítését, a takarmány- és legelőkérdés rendezését, a gyümölcskultúra emelését, a műtrágyaigények kielégítését, a mezőgazdasági termények feldolgozásának és értékesítésének útjait és módjait igyekszünk megadni, hogy ezáltal lehetetlenné tegyük a fogyasztóközönség kiuzsorázását. Feladatainkhoz tartozik a mezőgazdasági munkásság érdekeinek védelme, helyzetének javítása, amelyet földmunkás vállalkozó szövetkezetek szervezésével és kormányzati intézkedések kezdeményezésével óhajtunk munkálni."

55 A DTMK megalakulása utáni évek látványos eredmények nélkül teltek. Az érdemi munkát az alakulást követő törvényszerű nehézségeken túl a kamara rossz anyagi helyzete is akadályozta. A (T) 47—48. §-a a kiadások fedezésére kamarai illeték kivetésétől rendelkezett. Az illetékkivetés törvényben ígért részletes szabályozása azonban csak 1924-ben történt meg,

56 addig — a fokozódó inflációban egyre nehezebben — államsegélyből fedezte működési költségeit. A rendelet hatása 1925 második felétől érződött. Ez idő tájt alakultak ki a kamarai hivatal tevékenységének fő vonalai is. A DTMK közreműködött a termelés előmozdítását célzó különböző állami akciók lebonyolításában. Gazdasági előadások, gyümölcsfaápolási tanfolyamok tar53 (T) 34. §. 54 RUBINEK Gy.: Indokolás ... 77—79. p. 55 A mezőgazdasági kamarák és mezőgazdaságunk jövője. = Gesztelyi Nagy L. : Esőcseppek. Gondolatok, cikkek, megemlékezések. Kecskemét, 1942. 41. p. 50 8470/1924. M. E. sz. r., meghosszabbítva a 11 031/1926. M. E. sz. rendelettel. A kamarai illeték a kivetett földadó 2—6%-a volt. 29 Bács-Kiskun megye múltjából III. 449