Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

KIRÁLY LÁSZLÓ Az „amerikai utas" agrárfejlődés Bács-Kiskunban a második világháború előtt

bizalmát, a másik oldalról pedig végre kellett hajtanrak kinevezőik utasítását. Jól érzékelteti ezt a helyzetet az egyik kamarai jelentés: ,,egy tanító és a felesége gyönyörű munkát végeznek a község lakosságának az érdekében a házi szövés-fonás meghonosítására, a népművészet elterjesztése érdekében ..." A jelentés a továbbiakban leírja, hogy a tanulók milyen szeretettel vették körül tanítóikat és ezen keresztül szüleik is megszerették őket. Még a kendertermelést is sikerült meghonosítaniuk. A tanító házaspár és a falu népe együtt munkálásának összhangja azonban egyszeriben megbomlott, amikor a tanító társadalmi és politikai kötődése, kötöttségei, nyilván állásának, hivatalos reputációjának féltése miatt, összeütköztek. így történt, hogy — mint az előbbi jelentés írja: „Egyszer csak jön egy képviselőválasztás, amikor a tanító és a felesége a Kormány jelöltje mellett foglal állást. Felborul az egész addigi munka. Gúnyolják, észre sem veszik, támadják a tanítót, aki értük dolgozott, el akar távozni onnan, úgy hogy a legmagasabb egyházi főhatósághoz (egyházi tanítóról van szó) kellett fordulnunk és eljárnunk, hogy békét tudjunk biztosítani."

92 A kamarai szakosztály és a lelkes külső támogatók munkája sem hozhatott azonban döntő változást, nem tudta kiemelni a falu, a tanya népét az évszázados elmaradottságból. Annyit értek el, hogy az ország közvéleménye felfigyelt a tanyán élő százezrek nehéz helyzetére. Ennek ellenére az anyagiakban igen vékony hivatalos központi támogatás mellett csak félmegoldások születtek. Alakítottak közigazgatási kirendeltségeket néhány tanyaközpontban, hogy az ott élőknek ne kelljen 15—20 km-re bemenni például egy járlatlevélért, de ez sem vált általánossá. Sőt 1931-ben a földmívelésügyi miniszter „takarékosságból" megszüntette a hódmezővásárhelyi „minta" kirendeltséget is. Eredményesnek bizonyult a tanyai iskolaépítési akció, mert a többszáz megépült iskola nagy haladást jelentett a korábbi állapotokhoz képest, de itt is maradéktalanul érvényesült a „takarékosság" elve, így ezek az iskolák már megépítésükkor sem feleltek meg a tényleges szükségleteknek. Hasznos előrelépést jelentett a 160 tanyai posta, távírda és telefon létesítése is — noha a tényleges hiányokat csak részben pótolta. Ugyanezt mondhatjuk el a közegészségügy területén elért eredményekről is. A szegedi egyetem orvosprofesszorai minden kezdeményezésükhöz megkapták a Kamara anyagi támogatását, ami ugyan meglehetősen mérsékelt összegből állt, mégis több volt a központi „semminél". Ebben az Í2,,Küzdelmek és eredmények..." i. beszámoló 37. o.