Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

PINTÉR ILONA Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kamara 1922—1946

d) A számvevői szakon legalább a középiskola elvégzése és megfelelő számvevői ismeretek. e) A hivatalsegédeknél írni, olvasni és számolni tudás, és kellő helyis­meret. A DTMK tevékenységét döntően befolyásolta tisztviselőinek munkája, ügyszeretete. Minimális létszámmal, teljesen járatlan úton kezdtek a mun­kához. Egy-egy új státus szervezése a kamarai élet teljesedését jelzi, mint­egy mutatója a fejlődési iránynak. Ezért a fogalmazói kar összetételével és létszámának alakulásával érdemesnek tartom kissé részletesebben foglal­kozni. A DTMK alakuló ülésén a földművelésügyi miniszter által kinevezett igazgató dr. Gesztelyi Nagy László mellé 2 kamarai titkárt neveztek ki Ke­mény Szilárd és dr. Vaja Béla személyében. Kemény Sz. a mezőhegyesi mé­nesbirtok jószágfelügyelői állását cserélte fel a kamarai titkárságra. Az igaz­gató szerint itt, és a megelőző munkahelyén, Arad vm. gazdasági egyesületé­nek titkáraként olyan gyakorlati mezőgazdasági ismereteket szerzett, amelyekre a kamarának nagy szüksége volt. Dr. Vaja B. a kamarához kerülése előtt főispáni titkár volt, az ő alkalmazását gyakorlati közigazgatá­si tudása tette kívánatossá. 29 Újabb fogalmazói állások szervezésére 1923 decemberében került sor, amikor a közgyűlés két segédtitkári állást hozott létre. Az egyiket Teölgyes Árpád volt MÁV gépgyári tisztviselővel töltötték be, a másik egyelőre be­töltetlen maradt. Teölgyes Á. kereskedelmi akadémiát és a műegyetem közgazdasági szakát végezte. 30 A kereskedelmi, mezőgazdasági gépészeti és később a személyzeti ügyek előadója volt. 1924-ben a földművelésügyi minisztérium a mezőgazdasági kamarák bevonásával az egész országra kiterjedően meg akarta szervezni a növény­védelmet, és e célból a minisztérium Gyógy- és Ipari Növény forgalmi Irodája minden kerületi kamaránál egy szakember alkalmaztatásával járó költségek viselését vállalta. A választmány az állást Kerekes Ferenc okleveles gazdá­val töltötte be. 31 A Növényforgalmi Iroda 1925 januárjában beszüntette az ígért összeg folyósítását. Ezzel Kerekes F. alkalmazása is megszűnt volna. Mivel azonban a kamara meg volt elégedve a munkájával, az üres segédtit­kári állásra státusba vette. 32 1927-re a növénytermeléssel kapcsolatos ügyek annyira megszaporodtak, hogy növénytermesztési szakember alkalmazása vált szükségessé. E fel­29 BKmL. DTMK ir. Választmányi ülés jkv. 1922. július 23. 30 Uo. 1923. dec. 19. 31 Uo. 1924. jún. 15. 32 Uo. 1925. márc. 29.

Next

/
Thumbnails
Contents