Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában

rálykérdés megoldásának szorgalmazásában követhető nyomon, bár erre ok lehet pusztán közismert royalizmusa is. 1939-ben a II. zsidójavaslat tárgyalása előtti napokban Zichy több levelet kapott. Az egyikben 14 zsidó és „zsidónak minősített" tiszt kéri az érseket — mint felsőházi tagot —, hogy ne adja szavazatát olyan törvény meghozatalához, amely a „magyar emléklapos tiszteket becsületükben sérti".

291 Nem tudjuk, hogy az érsek mit válaszolt erre, de egy másik levélre reagálva, — melyet ezekben a napokban ugyancsak a zsidókérdés kapcsán kapott —, kifejti, hogy a zsidó-törvény javaslat túlzásait maga is elítéli ,,s azok ellen minden lehető módon küzdeni igyekszik s a megbízható katolikus törvényhozók egyöntetű állásfoglalását e tekintetben felette kívánatosnak tarja".

292 Ugyanakkor hozzáteszi, hogy hivatalos kötelessége a közeljövőben máshova szólítja s állásfoglalása hangoztatására ezért „a hozzá legközelebb állót kell felkérnie". Ez Glattf

elder lett.

293 Sajnos azt nem írta le, hogy mit tart túlzásnak a törvényjavaslat anyagában. Ebből a fogalmazásból mindenesetre feltételezhető, hogy csupán az egyes részleteket kifogásolta s nem a zsidótörvényt magát. Ezt különben a korábban tárgyalt zsidókérdéssel kapcsolatos levele is aláhúzza. 1939-el tulajdonképpen eljutottunk a világháború kirobbanásához és egyszersmind Zichy politikai aktivitásának elhalványulásához is. A belpolitikai kérdések eltörpültek a világégés nagy formátumú problémái mellett, azonkívül szervesen össze is függtek sok helyen azokkal. Tehát a politikában a háború témáját nem lehetett elkerülni. Apor vatikáni követ jelentéseiből az látszik, hogy a Vatikán vagy nem, vagy a szokott elővigyázatos és lehetőleg kockázatot kerülő módon foglalt állást a háború folyamán.

294 Ez az óvatosság különösen hathatott Zichyre, aki ennél jelentéktelenebb kérdésekről sem nyilatkozott egyéni módon és szívesen másolta le és hangoztatta a hivatalos verziót. De nem is igen volt mit nyilatkozni, hiszen egyelőre Magyarország nem állt hadban, Hitler pedig azzal az ideológiával söpört végig eddigi ellenfelein, melytől az érsek tartott. Mit mondhatott volna erről az eddig megismert Zichy híveinek ? Sem a lelkendező, sem az elmarasztaló hang nem lett volna politikus. így maradt az egyetlen megoldás, hogy látszólag —• politikai vonatkozásban — nem vesz tudomást a háborúról. Egy 1940 decemberében kiadott körlevele azon kesereg, hogy a mai háborús viszonyok között igen nehezen tudják beszerezni az öröklámpa számára előírt olajbogyóból sajtolt 291 KÉL. I. Pol. ir. —14 tiszt levele Zichynek. Budapest, 1939. február 10. 292 KÉL. I. Pol. ir. — Tobler János képviselő levele Glattfelder Gyula megyéspüspöknek. 1939. február 14. (Glattfelder továbbküldte azt Zichynek.) 293 Uo. 294 B. LŐBINCZ jzerk. 1969. 284—304.