Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában

nehézségeket, melyekkel egy ilyen jellegű szervezkedésnek — úgy látszik — számolnia kellett. A következőkben néhány egymástól független témát fogunk röviden érinteni. Az egyetlen összefüggés közöttük az, hogy Zichy két világháború közötti korszakának jellemző momentumai, melyek most azért kerültek egymás mellé, mert kisebb lélegzetű kérdések lévén, nem érdemelnek külön kifejtést. Megemlítésük azonban szükséges az érsekről kialakítandó képünkhöz. Zichy feltétlen Habsburg-párti volt. A szabadságharcot vérbefojtó Ferenc Józsefet ,,az új Magyarország egyik megalapítójának" tartotta, kinek „nemes egyénisége tovább él minden jó magyar lelkében".

273 IV. Károly halálának évfordulóján gyászistentiszteletet tartatott a plébániákon, melyre az összes helyi hatóságokat hivatalosan meghívatta.

274 Igen jellemző a következő körlevél is. „II. Ottó király, kinek uralkodása elé minden hű magyar bizakodással tekint, november 20-án (1926—

H. G.) üli születésének 14. évfordulóját. Elrendelem, hogy a számkivetésben élő törvényes király lelki és testi jólétéért november 20-án egyházmegyénk összes plébániatemplomában ünnepi szentmise tartassék, Te Deummal, melyre a hatóságok és hivatalok meghívandók".

275 Az érsek minden Habsburg-évfordulót számon tartott és hivatalosan elrendelte az azokra való megemlékezést. Ez visszatérően, éveken keresztül nyomon követhető a körlevelekben. Zichy ezzel tulajdonképpen a magyar főpapok ősi tradícióját követi, melyet grófi származása és jezsuita neveltetése is kézenfekvővé tett. Igen gyakran foglalkozott korának erkölcsi kérdéseivel is. Körlevélben hívta fel a papság figyelmét 1924-ben a grazi világkongresszusra, melyet a nyilvános erkölcstelenség ellen hívtak össze. Katolikus, de országos szempontból is fontosnak tartotta, hogy minél több magyar pap jelenjen ott meg.

276 De maga is állást foglalt például az erkölcstelen női divat ellen. Űgy látta, hogy az erkölcsi érzés mély süllyedésére mutat az a divat, mely 1924ben a női öltözködésben uralkodott. E kérdést taglaló körlevelében azt írja, hogy mivel a ruházat célja nemcsak az, hogy a testet védelmezze az időjárás mostohasága ellen, hanem egyúttal a tiszta erkölcs alapját képező „szemérmetességnek is oltalmul szolgál", el kell ítélni az ezzel ellenkező öltözködést, „amely a testnek egyes részeit vagy teljesen fedetlenül hagyja, vagy átlátszó szövettel borítva ahelyett, hogy befedné, a figyelmet még inkább 273 LITT. CIBC. Zichy. Kalocsa, 1924. november 29. 2992. 274 LITT. CIBC. Zichy. Kalocsa, 1924. március 11. 631. 275 LITT. CIRC. Zichy. Kalocsa, 1926. november 16. 3646. Feltétlen royalizmusát tükrözi még: LITT. CIRC. Kalocsa, 1926. november 12. LITT. CIRC. Kalocsa, 1927. november 18. KÉL. I. Pol. ir. Az érsek levele Zichy Jánosnak. Kalocsa, 1927. november 12. 276 LITT. CIRC. Zichy. Kalocsa, 1924. április 7. 844.