Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában

Az érsek elhitte ezeket a részleteket. Szmrecsányinak küldött válaszában azt írja, hogy figyelmesen átnézte a művet s örömmel állapítja meg, ,,hogy annak minden tekintetben tárgyilagos és kimerítő adatai kiválóan alkalmasak arra, hogy a nemes lordnak megbízható képet nyújtsanak . . ."

237 Szmrecsányi — a szerző — méltán remélhette, hogy az itt tárgyalt részletek a Northcliff sajtóban igen hatásosak lesznek, ugyanakkor Zichy mentalitására is jellemző, hogy a memorandum 22 oldalából az említett 4—5 sort emelte ki, noha a gondosan és tendenciózusan szerkesztett összeállítás a korabeli reakciós vezető körök véleményét fejezte ki, s tartalmazott még néhány politikai csemegét. Az érsek 1928-ban böjti szózatát teljesen a „vörösveszedelemnek" szentelte. Ezúttal nemcsak az ideológia, hanem a Szovjetunió is célpont volt. „Elmúlt már 10 éve, hogy a véres világháborúban a vörös rém felütötte fejét. Hatalmába kerítette Európa legnagyobb országát, megtagadta Istent . . ., legyilkolta az oroszok cárját, kiirtotta ártatlan családját . . ., szellemi és testi munkást számlálatlan tömegben ölt."

238 De ez a rém nemcsak otthon él és uralkodik, hanem kezét kinyújtja a szomszédok felé is s így minket is fenyeget. „Ha nem akarjuk, hogy nálunk is elsöpörjön mindent, akkor erősítenünk kell várainkat. E három vár pedig: saját lelkünk, keresztény családunk és a társadalom".

239 A magyar társadalom legdöntőbb problémáit Zichy a következő módon foglalja össze. Az egyik döntő momentum az, hogy a hatalom kezelői elfelejtik, hogy ők is emberek s úgy élnek, úgy élvezik hatalmukat, mintha túlvilági számadás nem is létezne. Ennél ijesztőbb a másik tünet, hogy a tömegekben hanyatlik a tekintély becsülése. De a legszomorúbb — mondja az érsek — a néposztályok sokféle ellentéte, az osztályharc. S ezt a harcot sokan nemcsak, hogy nem ellenzik, hanem egyenesen szítják, támogatják s ezzel a társadalom jövőjét kockáztatják. „Ez az aknamunka a vörös rém".

240 Zichy Horthy melletti szimpátiája is abból fakad, hogy a kormányzó a „nemzeti veszedelem" legyűrése után „visszavezette az országot a keresztény eszmékhez".

241 Az osztályharc kérdésére egyébként gyakran visszatért az érsek. 1932-ben azt írja, hogy a két szemben álló tábor egyikében a megriadt pénzhatalmasságok szorongatják kincseiket, hogy ne kelljen abból másoknak is adni, — a másikban pedig az „éhes nyomorgók elszánt 237 KÉL. I. Pol. ir. Zichy levele Szmrecsányi Györgynek a memorandum ügyében. Kalocsa, 1927. augusztus 21. 238 LITT. CIRC. Zichy. — Böjti Szózat. Kalocsa, 1928. február 15. 850. 239 Uo. 240 Uo. 241 KÉL. I. Pol. ir. — Körlevél-kézirat, mely a kormányzó 10 éves jubileumának megünneplését rendeli el. Kalocsa, 1930. február 21.