Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában

adminisztrátorává nevezte ki. 1925. szeptember 5-én pedig véglegesen kalocsai érsekké.

215 így a székfoglaló alkalmából kiadott hagyományos körlevél Zichytől, az adminisztrátortól származik 1924. január 27-i dátummal. Ez utóbbira azért hívjuk fel a figyelmet, mert a kinevezés és a körlevél kiadása közötti csaknem másfél hónap alatt Horváth Győző püspök, káptalani helynök tett bizonyos intézkedéseket. Ezeket Zichy a körlevél első soraiban jóváhagyja és megerősíti, majd rátér a fő mondanivaló taglalására. A dokumentum alapgondolata az, hogy nagy katolikus kérdések és érdekek forognak veszélyben : az egyház és az állam közötti viszony, az oktatás, az egyházi birtok, a család, s hogy ,,minden jól nevelt gyermeke az egyháznak köteles e kincsek védelmére kelni".

216 A felsorolás feltehetően a fontossági sorrendet is jelenti a szerző számára. A helyzet súlyosságának okait keresve Zichy elfogadja azt a sokak által hangoztatott érvet, hogy a nemesség pusztulása s az így gazdát cserélt vagyon ,,idegen kézre" jutása, valamint az iparos osztály helyzetének romlása a szabad ipar jóvoltából valóban súlyos problémák. De —• teszi hozzá sietve — nem ez a főbaj. ,,A főbaj és a legnagyobb veszedelem abban rejlik, hogy Magyarország társadalmi élete, új munkarendje s nemzetgazdasági szervezete elhagyta a keresztény elvek szellemét".

217 A székfoglaló tehát semmi újat nem tartalmaz. E teória hangoztatása ugyanakkor politikai szempontból épp oly aktuális, mint —• mondjuk — Várady idejében volt. Ismételten felhívja a politikai rendszer figyelmét arra, hogy az egyház pozícióinak gyöngítése, lám, ide vezetett s ugyanakkor segítő kezet nyújt a közös ellenség, a baloldal ellen. Ilyen értelemben azok a veszélyek és érdekek, melyeket Zichy az imént felsorolt, némileg az egész rezsim problémájává lesznek, ami alkalmas az állam és az egyház viszonyának az egyház szempontjából kedvezőbb megoldását elősegíteni. Vagyis, ha azt a gondolatsort elfogadjuk, hogy a keresztény elvek háttérbe szorulása a társadalmi problémák legdöntőbb oka, akkor a kormánynak is érdeke azok ismételt exponálása, mert ez egyúttal a társadalmi problémákat is enyhíti. S noha a kérdés természetesen ennél sokkal bonyolultabb, az akkori viszonyok között nem volt rossz politika ennek hangoztatása, hiszen a jelentős pozíciókban a reakció képviselői ültek. Zichy kalocsai tartózkodása alatt jelentős figyelmet szentel a keresztényszocialista szervezeteknek. A hercegprímás 1924-ben a XVI. Katolikus 215 KN. 1924. január 5. —• Zichy karrierjének egyik alapvető momentuma valószínűleg római tevékenysége volt. A Vatikán tradicionálisan előnyben részesítette azokat, akik intézetében végeztek, vagy pláne irodáiban is dolgoztak. Ez a tendencia még a jelenlegi püspöki kar összetételében is érezhető. 216 LITT. CIIIC. Zichy. Kalocsa, 1924. január 27. 217 Uo.