Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában

riumokat szem előtt kell tartani.

195 De nagy feladatok várnak a leendő kormányra is — folytatja az érsek —•, melynek erősnek kell lennie. „Hogy pedig az ország erős kormányhoz juthasson, arra kérlek benneteket, Kedves Híveim, hogy lehetőleg elkerülve a sokféle pártalakulást, a keresztény zászló mellé sorakozva olyan férfiakat válasszatok képviselővé, akik keresztény jellemükről ismeretesek előttetek."

198 A „keresztény jellemszilárdság" a legfontosabb, mondja az érsek, mert anélkül — miként azt az országgyűlési pártok története mutatja — könnyen arra ébred kis idő múlva a választó közönség, hogy képviselője hátat fordítva az adott programnak, „sutba dobva talán a keresztény jelszavakat is", pártközi egyesülésekbe bocsátkozik és az ilyen egyesülések teljesen kiforgatják az országgyűlést eredeti összetételéből és jellegéből.

197 Az 1920. januári választások különböző pártjainak nem világos programjai és elvi tételekben meg nem fogalmazott ideológiája a „keresztény kurzus" jelszavában kapott egységes kifejezést.

198 Váradynak ez a körlevele jól illeszkedik ehhez az irányelvhez. Ugyanakkor a keresztény politika azon tendenciáját is mutatja, mely a politikusok személyes vallási és jellembeli beállítottságára koncentrál, s nemcsak az általuk képviselt programra. A helyzet kialakulatlanságában ez bizonyára biztosabb fedezetnek látszott politikai szempontból, — ha ilyen biztosítékra a korabeli magyar politikusoknál egyáltalán építeni lehetett. Várady különben a körlevél befejező részében a nyomaték kedvéért még a Tanácsköztársaság felidézésével ijesztgeti híveit, majd ismét állást foglal az államforma kérdésében. Korábban már tárgyalt anyagunkból kiderült, hogy az érsek milyen nehezen bírta palástolni ellenszenvét a köztársasággal szemben. Most már nincs szükség óvatosságra, tehát Várady kijelenti, hogy a köztársaságot a nemzet csak azért vette tudomásul, mert az erőszakkal szemben védtelen volt. „De a magyar, ha szabadon nyilváníthatja nézetét, teljes egyértelműséggel ragaszkodik a királysághoz, amely 1000 év alatt naggyá tette, amelylyel össze van forrva szeretete, tisztelete. Most lesz az alkalom ezen meggyőződésének érvényt szerezni, ezért olyan jelöltre adjátok szavazatotokat, aki minden ingadozás nélkül a királyság híve".

199 De a trón betöltésének kérdése, amely később a politikai élet divatos témája lesz a különböző lehetőségek jóvoltából , Várady számára sem tűnhetett könnyűnek. Ugyanakkor a valóság — Horthy kormányzósága — megnyugtató politikai miliőnek látsz195 Uo. — Erről ezt mondja az érsek: „Az elvek megkövetelik, az Isten félelmét, polgártársaink jogainak megbecsülését, a felsőbbség tiszteletét, a szorgalmas munkát, — ugyanakkor kizárják a mások rovására élősködő kapzsiságot és munkakerülést." 196 Uo. 197 Uo. 198 BÁNKI, 1967. 371. 199 KÉL. I. Persz. Várady. — Körelvéi a hívekhez. Kalocsa, 1920. január 1. Gépel másolat. 26* 403