Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában

tozottsága nem. lesz fenntartható.

188 Ezzel kapcsolatban azonban súlyos aggályai voltak, melyeket pontokba szedve fejt ki Csernoehnak. A következőkben ezek összefoglalását kíséreljük meg. Tehát az érsek szerint a „mai előkészületlenségben" az általános választójog a következők „kifejlésével" fenyeget : a) Az általános képviselőválasztásoknál a radikális politikai (teljes nemzeti függetlenség, elszakadás Ausztriától, nemzetiségek autonómiája), radikális gazdasági (hitbizományok eltörlése, holtkéz vagyonának elvétele, parasztbirtok teremtése, ipari szindikátusok, munkás jóléti intézmények) és radikális kulturális (iskolák államosítása, szabadkőműves, protestáns, szociáldemokrata tanárok monopóliuma), jelszavak fognak előtérbe lépni, fokozatosan hódítani, „végül, ha semmi nem állja útjukat, győzelemre jutni."

189 b) Fennáll az a veszély, hogy az általános választások példáján induló megyei, városi, községi képviselőválasztásokon ugyanazon destruktív elemek kerülnek előtérbe, mint az országos választásokon s ezek el fogják söpörni a helyi egyházi, hitfelekezeti iskolai intézményeket — amennyire rajtuk áll. c) Az általános és községi választások következményeként átalakul az országos kormány s a községi elöljáróságok arculata „s a nyugodtabb, józanabb elem a terror hatása alatt visszavonulva tehetetlen nézője lesz a mesterségszerűen űzött politikának".

190 d) Az ilj helyzet legközelebbi prédája az iskolaügy lesz, mert a radikális kormány szabadelvű és szabadkőműves erőkkel fogja megtölteni az egyetemeket, közép- és falusi iskolákat, hogy saját rendszerének államilag fizetett ágenseket" szerezzen. e) S végül ez a folyamat nem áll majd meg az egyház szentélyének küszöbén sem, hiszen ilyen apparátus mellett az állam és az egyház szétválasztása már csak idő kérdése, „ami egyenlő az egyház nyilvános meggyaláztatásával és a nyilvános életből való kiküszöbölésével". Az érsek a gondolatsort befejezve a következőt írja Csernoehnak: „Azt a kérdést nem teszem fel, hogy engedhetjük-e a dolgokat idáig fejlődni ? De a tendencia az eszmék természetéből kifolyólag ide vezet. Vajon siker reményében vállalkozhatunk-e az áramlat szabályozására?"

191 A külföldi analógiákat vizsgálva arra a megállapításra jut, hogy az egyház Franciaországban a szervezetlenségnek, Itáliában a nemzetiségi elv túltengésének esett 188 KÉL. I. Persz. Várady. — Várady levele a hercegprímáshoz. Budapest, 1918. november 1. Kézirat. 189 TJ. o. 190 TJ. o. 191 U. o. 26 Bács-Kiskun megye múltjából III. 401