Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában

jelentett igényükre és mintha Tantos elfogása. . . kezdetét jelentené annak a politikának, amely a bajaszentistváni javak kezelését megbízottaim számára lehetetlenné akarja tenni."

169 Az érsek nem túloz, mikor ezt a konzekvenciát vonja le. A jugoszlávok valóban minden eszközzel érvényesíteni akarták igényüket. Az ún. „bajai háromszög" azonban a trianoni békeszerződés értelmében végül is Magyarországé maradt, s így Várady egyházmegyéje is lényeges területeket tarthatott meg. A most tárgyalt napokban a kérdés ilyen megoldása csak az egyik változat volt, — ráadásul a legyőzött fél által képviselt változat. Váradyt egyébként is teljesen lekötötte a bácskai kérdés. Nagy intenzitással gyűjtötte a sérelmes adatokat, melyek ugyanakkor igen rossz hatással voltak rá. Egészsége meglehetősen labilis már ezekben az években, a hírek pedig minden alkalommal feldúlták, ami gyógyíthatatlan szívbetegségét tovább rontotta. Ezt a kifejezetten személyes momentumot azért említjük meg, mert ugyanakkor az érsek politikai aktivitása nem lankadt, ami némileg aláhúzza azt, hogy mekkora jelentőséget tulajdonított a bácskai ügyeknek.

170 1921 februárjában a pápának is beszámolt a kérdésről. Elmondta, hogy a bajai háromszöggel 21 plébánia kerül vissza 144 359 magyar, 36 945 német, 17 423 szláv, összesen 198 727 katolikus hivővel; ugyanakkor a pécsi egyházmegyéből „bizonyos számú" plébánia fog a jugoszlávoknál maradni, továbbá a csanádi egyházmegyéből 64 plébánia 250 000 magyar- és németajkú hivővel.

171 Ezután rátért a megszállt területek helyzetének elemzésére, amely egyben újabb kirohanás a jugoszlávok ellen. A szláv elem — írta — Bács megyében kisebbségben van a magyarral és némettel szemben. Ezt a jugoszláv kormány a szerb elem mesterséges importálásával, a magyar intelligencia elnyomásával, a közéletnek szerb külsőbe való öltöztetésével igyekszik ellensúlyozni. Zenta város pl. mintegy 30 000 magyar és 1000 szerb lakost számlál, de a város külső képe, a feliratok szerbek s az utcán alig hallani magyar szót. Virágzó magyar községek adósságokkal küzdenek, mert a szerb hatóság a községi földeket „elprédálta" szerb katonáknak. Előkelőbb szerb hivatalnokok vendéglői mulatozásuk költségeit a községekkel fizettetik, az alacsonyabb rangúak pedig egyszerűen fizetés nélkül távoznak. Az érsekség bácsi birtokaira a szerbek azonnal rátették a kezüket, a régi bérlőket eltávolították s a bérleteket szerbeknek adták, de azok csak részben művelik s így a szép birtok nagy részét a fű növi be. Elszámolásról 1C9 u. o. 170 Az érseket informáló anyagra jellemző példa Petres János csávolyi plébános levele. Csávoly, 1920. október 4. Az érsek válasza: Kalocsa, 1920. október 10. Mindkettő: KÉL. I. Pol. ir. 171 KÉL. I. Pol. ir. — Várady érsek jelentése a pápának. Kéziratban. Kalocsa, 1921. február 2.