Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában

annyiszor a kegyetlen gúny és visszautasítás volt — mondja. Anglia válasza például a lealázást és örök szegénységet hozta volna számunkra. „Szerencsére azonban a feltételeket a győző szabja meg . . ." — teszi hozzá.

108 Várady kitűnő szónok hírében állt s mint ilyen gyakran bocsátkozott jóslatokba. Nem ez a mondása az első, sem az utolsó, melyet a történelem később szomorú poénná változtatott. Végül a beszéd utolsó montataival figyelmezteti hallgatóit, hogy az aszszonyok ne terheljék a frontra küldött leveleiket panasszal, mert az a kintieknek is kellemetlen. „Akkor lesz a nő igazi bajtársa férjének, ha tudja helyettesítem a családi tűzhely fenntartásában. A honvédelem egy részét a nők teljesítik, mert végzik a férjek munkáját."

109 Várady Románia hadbalépésekor külön körlevelet szentelt az eseménynek, a „fájdalom és harag" jegyében. „Románia bevallott célja a Monarchiának román nép lakta részét elhódítani, vagyis megcsonkításunkra tör rabló módon".

110 A szándékot erkölcstelennek tartja, mert a kiszemelt területeken nagyszámú más ajkú nép is él — köztük a magyar „mely saját erejéből alkotott e hazában nemzetet s tartotta azt esztendők óta. A később beszivárgott románokat „testvéri fogadtatásban" részesítette s most ez a hála.

111 A román hadbalépést egyébként stratégiailag nem tartotta jelentősnek, és csupán a háború elhúzódása miatt kesereg. Milyen eszközökkel lehet a lelki erőt szilárdítani, fokozni az ismételt megpróbáltatások leküzdésére — teszi fel a kérdést ? A válasz: „Tekintsük kötelességünknek a nemzet védelmét".

112 Várady 1917-ben a főrendiházban tartott beszédét is a világháborúnak szentelte, s ebben megvonta a háború addigi mérlegét. A beszéd két szempontból érdekes számunkra. Egyrészt azért, mert — noha a Háziasszonyok Szövetségében elmondottak csak mintegy egy éve hangzottak el — Várady a háború célját a központi hatalmak részéről némileg más verzióban adja elő. Másrészt mert az ellenfelekkel foglalkozó részben a nyugati demokrácia kritikáját adja. „A központi hatalmak erkölcsi fennsőbbségét toronymagasra emeli a tiszta lelkiismeret mellyel a háborúba lépett, ti. egyedül és kizárólag a jogos önvédelem céljából, hódító szándék nélkül — mondja az érsek."

113 Igaz, most nemcsak a Balkánról beszél, hanem az egész szövetséges tömbről, — de ettől a megjegyzése még érvényes lehetne, ha valóságon alapulna. Persze a főrendek előtt a hivatalos álláspontot 108 U. o. 109 U. o. 110 KÉL. I. Perez. Várady.— A beszéd latinról fordított cime: „A hívekhez szóló buzdítás a keresztény bátorfág erényét segítő eszközökről", Kalocsa, 1910. szeptember 8. 111 U. o. 112 U. o. 113 KÉL. J. Persz. Várady. — Főrendiházi beszéd, 1917.