Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában

tató kijelentéseket kaptak.

22 Csernoch válaszában azzal védekezik, hogy Vermest még a választást megelőző napon is figyelmeztette táviratilag, hogy az agitációtól tartózkodjék, Ezek után hajlik arra, hogy a káplán magatartását azzal az információval magyarázza, amely nem tartja kizártnak az anyagi hátteret. Vermesnek ugyanis súlyos adósságai voltak, melyeknek esetleg ellenértéke lehetett a választások alatti magatartása.

23 Az eset mindenesetre azt bemutatja, hogy Csernoch mennyire tágan értelmezte a politizálást, s hogy ezt az értelmezést bizonyos politikai körök — jelen esetben kormánykörök — el is várták tőle. A katolikus politikai szervezkedéssel és a keresztényszocializmus fő irányelveivel következő fejezetünkben foglalkozunk bővebben, Várady érseki kinevezését megelőző korszakában elmondott beszéd-kéziratainak elemzése kapcsán. Most Csernoch kalocsai szereplésének azon momentumairól szólunk, melyek e szervezetekkel és ideológiájukkal kapcsolatba hozhatók. Csernoch ezt a területet a katolikus politikai mozgalom lényeges részéneit; tekintette, mert e szervezeteket alkalmasnak találta a munkásmozgalom egyre érezhetőbb erősödésének ellensúlyozására. Mikor a X. katolikus nagygyűlés határozataira felhívja körlevelében a papság figyelmét, akkor a keresztény munkásegyletek szaporításán túl azok intelligens vezetőkkel való ellátását szorgalmazza az egyes ipari centrumokban.

24 Bizonyára láthatta azt az alig feloldható ellentmondást, ami az intelligens munkásvezető és a keresztényszocilaista munkásszervezetek ideológiája között van. Hiszen a munkások legjobbjai általában képesek voltak felismerni valódi érdekeiket, amit a mindennapok küzdelmei különben is elég plasztikusan illusztráltak ahhoz, hogy a keresztényszocializmus által képviselt megoldási javaslatot ne tekintsék alternatívának. Ha pedig nem munkások voltak a vezetők, akkor a munkásmozgalom agitációjától megérintett — tehát legveszélyesebb — rétegek elve bizonytalanul fogadták őket. így ebbe a közegbe nem tudtak behatolni. De a szervezkedés módszereitől a püspöki kar is idegenkedett. Ezt a problémát igyekszik kikerülni a szervezkedés akkor, amikor elsősorban kispolgári és paraszti rétegek felé irányul s vezetőit is a rendszer exponensei közül toborozza. A különböző katolikus társadalmi szervezetek a politikai szervezkedés társadalmi bázisát alkották, és alkalmasak voltak a tartaléksereg összefogására. Csernoch 22 KÉL. I. Egyh. pol. ir. —Jeszenszky miniszterelnökségi államtitkár levele. Budapest, 1912. május 28. 23 KÉL. I. Egyh. pol. ir. — Csernoch kézzel írt piszkozata Jeszenszkyhez. Kalocsa, 1912. június 2. Vermessel kapcsolatban Csernochnak később is lesz kellemetlensége, mikor már mint hercegprímás a klerikális szervezkedés két irányának, a néppártnak és a keresztényszocialistáknak egyesítésén fáradozik. Az 1917 nyarán kezdődött közeledést a Katona — Vermes csoport késleltette egy ideig. Vermes ekkor már ismert keresztényszocialista szervező volt. (lásd Galántai, 1960. 172. 173. 222.) 24 LITT. CIRC. Csernoch. Kalocsa, 1911. augusztus 11. 4473.