Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

HARGITAY GÁBOR A kalocsai érsekség a politikai katolicizmus szolgálatában

jük, hogy Kalocsán sem vonult vissza teljesen s ezzel mintegy előkészítette a politikai talajt az utódok számára. Csernoch rövid szereplésének érezhető gyakorlati sikerei — szemétyes rátermettségén túl — bizonyára ezzel is magyarázhatók. Az őt követő érsekek már tradíciónak teltintették a politikai katolicizmus aktív szolgálatát. De a korszak nagy történelmi eseményeket felvonultató sodrása egyébként sem engedte meg a reakció nélküli szemlélődést. Különösen nem, miután a várható következmények életbevágóak voltak az egyház jövője szempontjából is. A több mint 60 000 holddal rendelkező érsekek gondolkodását a földbirtokos lét is befolyásolta. Az érsekség súlya nemcsak az ideológiai és társadalmi életben volt kiemelkedő, hanem a gazdasági struktúrában is előkelő helyet foglalt el. Volt tehát konkrét indíték. Ez az összetett motívum ,mely Európában a keresztényszocializmust s a tudatos katolikus politikai szervezkedést szülte, itthon is megtette hatását s megkésve ugyan, de a kalocsai érsekeket is aktivizálta. E két évtizedes késésnek azonban számukra voltak bizonyos előnyei is, amennyiben addigra már kirajzolódtak a harc formái, taktikai kontúrjai, tisztázódtak a vezető ideológiák és kitermelődtek a megfelelő káderek. A kalocsai érsekek ezek birtokában kezdhették meg tevékenységüket s folytathatták az ellenforradalom számukra kedvező légkörében, ahol az államhatalom minden olyan politikai irányzatot felkarolt mely a rendszer konszolidálását, eszmei népszerűsítését szolgálta.

1 Persze — mint látni fogjuk — a tisztán politikai ügyek kapcsán szolgálnak még újdonságokkal is, melyek személyi érdeklődésükből, vagy az egyházmegye földrajzi-történelmi sajátosságaiból fakadnak. Csernoch már kalocsai kinevezését megelőzően ismert alakja volt a katolikus politikai mozgalomnak. Kifejezetten politikus alkata kezdetben némi feltűnést keltett, később azonban egy elfogadott, s a papi mivolttal teljesen összeegyeztethetőnek tartott tevékenységi kör példaként állított művelője lett. S noha mentalitásában számos paptársa osztozott, a gyakorlati politikai érzék és a képességek dolgában Csernoch bizonyult a legkiemelkedőbbnek. Valószínűleg egyháza is ezzel a mértékkel mérte elsősorban, amikor fáradozásait egy szokatlanul gyors karrierrel honorálta. Csernoch, Simor hercegprímás halála után lép erőteljesen a politikai küzdőtérre, mikor irodavezetői státuszából felmentik. A néppárt híve cs harcosa kezdettől fogva. 1896-ban mikor első próbálkozásként képviselőjelöltként fellépett, az ellenfelét választották meg.

2 Ez azonban nem szegte kedvét. 1901-ben újra indult 1 GALÁNTAI, 1900. 230. 2 KN. 1911. március 21. — Az elnök szerint „Csernoch János dr. személyazonosságát megállapítani nem lehetett". Csernoch számíthatott valami hasonlóra, mert nemcsak Esztergomból, hanem Trencsénből is vitt személyazonossági bizonyítványt. A régi trükk mégis hatásosabbnak bizonyult.