Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

KIRÁLY LÁSZLÓ Az „amerikai utas" agrárfejlődés Bács-Kiskunban a második világháború előtt

területe nem 270 105 kat. hold, hanem 287 437 kat. hold, illetve számuk nem 77, hanem csak 60 volt 1935-ben. E ponton szükségesnek látszik ez utóbbi 60 birtok részletesebb vizsgálata, mert tulajdonosi hovatartozásuk, művelésiág összetételük, kataszteri tiszta jövedelmük és bérbeadott területük részaránya jellemző képet ad a „porosz utas" agrárfejlődés megyei helyzetéről. Bizonyítja annak említett viszonylagos gyengeségét és ezáltal is kidomborítja a parasztgazdaságok döntő fölényét. (L. : 9. sz. táblázat.) A táblázatból az alábbi következtetések adódnak: 1. E birtokoknál a művelési ágak összetétele elsősorban csak alacsony szintű külterjes gazdálkodást tett lehetővé. (L.: 10. sz. táblázat.) Ez szinte magától értetődő, hiszen a homoki szőlőtermesztés kiszélesítésében a nagybirtokok csak igen kis mértékben vettek részt. Összes területük 20%-kal részesedett a megye területéből, szőlőterületük pedig csak 1,34%kal. Szántóterületük részaránya alig haladta meg az 1000 kat. hold alattiaknál kimutatható arány felét. Mindebből következett, hogy kevés embert tudtak eltartani és az itt élők helyzete is rosszabb volt, mint a szőlő- és gyümölcstermeléssel foglalkozó mezőgazdasági munkásoké. 2. A nagy területű birtokok sajátos csoportját képezték a különböző közbirtokosságok, amelyek 116 176 kat. hold területet, az 1000 kat. holdnál nagyobb birtokok összes területének 40,4%-át adták. Mindössze 30 572 kat. hold szántóval rendelkeztek, területük túlnyomó részét, a rét-, legelő- és az erdőterületek tették ki. Ezeket semmi esetre sem lehet a „porosz úton" haladó nagybirtokok közé sorolni. Inkább a múlt olyan sajátos maradványainak, amelyek a parasztgazdaságok állattenyésztését szolgálták ki, hazai korlátolt tőkés rend viszonyaihoz idomultak. 3. Kecskemét város több mint 43 000 kat. holdas birtokán összetettebb volt a helyzet. Ez is kiszolgálta a parasztbirtokok rét- legelő igényét, — Bugac stb. — de a város a mezőgazdaságilag művelhető terület nagyobb részét — ebben az időben 18 143 kat. holdat — sajátos formájú kishaszonbérletbe adott át, aminek egy része örökölhető is volt. (Az 1945-ös földreform ezeken a területeken annyiban hozott változást, hogy a generációk óta ott élő bérlő tulajdonjogot kapott. Az adott történelmi szituációban ez nyilván nagyon lényeges volt, de a birtoklás tényét nem változtatta meg.) A város területén a róm. kath. egyház 1404 kat. holdas birtokából is bérlet formájában hasznosítottak 1170 kat. holdat, s így Kecskeméten csak egyetlen 1000 kat. holdat meghaladó „nagybirtok" volt magánkézben, de az teljes egészében rét- és legelőterületből állt. 4. A tőkés, illetve polgár—paraszti bérlet a megye többi területén található nagybirtokok hasznosítására is jellemző forma volt. A kisszállási