Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

ROMSICS IGNÁC A Duna melléki ellenforradalom

kat keresztülvágni, és Fülöpszállásra visszavonulni." 303 Valószínű, hogy az ellenforradalmárok 5—6000-es száma túlzás, ugyanakkor biztos, hogy ko­moly túlerő kényszerítette meghátrálásra a kecskeméti különítményt, mert arra sem volt idejük, hogy a felszerelésüket, fegyverzetüket épségben meg­óvják. 304 A Tanácsköztársaság Tolna megyei vezetői sokkal reménytelenebb hely­zetben kísérelték meg az ellenforradalmi csoportok helyi erőkre támaszkodó megfékezését, mint azt a Duna—Tisza közén láttuk. Míg ott a vörösőrök mellett számos katonai egységet is mozgósítottak, Tolna megye Direktóriu­ma csak a szekszárdi vörösőrök megbízható részére támaszkodhatott. Ami­kor június 20-án Aranyos György, Tolna megye kormányzótanácsi megbí­zottja értesült a Madocsa környéki mozgalmakról, azonnal a lázadók ellen akart indulni. „A Madocsa és környéki ellenforradalmi ügyben ... az ellen­forradalmi akciót rögtönítélő bírósággal fogom elfojtani" — jelentette a Belügyi Népbiztosságnak. 305 Aranyos ekkor még nem tudta, hogy a felkelés minden eddigi zendülésnél nagyobb erőket mozgat, s azt sem sejtette, hogy a szekszárdi vörösőrök közül mindössze 67-en fogják követi. Velük, s a Bonyhádról érkezett 14 vöröskatonával indult 21-én reggel a madocsaiak ellen. 306 Pakson helyreállították az éppen felboruló rendet, majd Bölcske és Madocsa között rajtaütöttek a felkelőkön. 307 Néhány foglyot ugyan ejtettek, de — hasonlóan a Duna—Tisza közi akciók kimeneteléhez —- rövid időn be­lül visszavonulásra kényszerültek. Pakson felszálltak az Úszód mellől éppen odaérkező „Viza" és „Compó" őrnaszádokra, és Dunaföldvár mellett elha­ladva Dunapentelére hajóztak. 308 Pest megyében 20-án estére, Tolna megyében 2l-re bizonyosodott be, hogy — elsődlegesen az ellenforradalmárok nagy száma, másodsorban az erőtlen és rendszertelen ellencsapások miatt — a megyei karhatalmak és a térségben állomásozó mozgatható katonai alakulatok a Duna melléki ellen­forradalmat elfojtani vagy továbbterjedését meggátolni nem képesek. Ara­nyosok visszavonulása után Tolna megyében egyszerűen nem volt a felkelők ellen bevethető vörös egység, a Duna—Tisza közi alakulások pedig vagy el­menekültek vagy védekezésre rendezkedtek be. Június 20-ra a Tanácsköztársaság legfelső politikai és katonai vezetősége előtt is világossá vált, hogy a Duna melléki ellenforradalom felszámolására a 303 HIL. MT. VHP. Hdm. ir. 621/306. sz. 57/1. 14. lt-i j. és uo. Zámbori Geher Gyula hagyatéka. 124/9. 420. lt-i j. 304 PIA. 606. f. 2/16. ő. e. I. köt. 180. sz. távirat. 305 K. BALOGH, 1969. 269. old. 306 U. o. 268. old. 307 K. BALOGH, 1964.191—192. old. 308 SZABÓ, 197—198. old.

Next

/
Thumbnails
Contents