Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

ROMSICS IGNÁC A Duna melléki ellenforradalom

léséért a Budapestről érkező rendeleteket, ill. ezek országos és helyi végrehajtóit tették felelőssé. (Móri a Direktóriumot „garázdálkodással" vádolta, s a „kommunista" szóval a „rabló" jelzőt társította.) A diagnózisból következett a terápia: ezt az állapotot meg kell szüntetni! „Most elérkezett a parasztforradalom, amely benneteket fel akar szabadítani a rabló kommunisták igája alól" — mondotta Móri. Amint látjuk, a proletárdiktatúra lehetséges bírálata a paraszti gondolkozásban erősen lemeztelenítve, ideológiai elemek híján, az anyagi érdekeltség szintjén jelentkezett. Nem kevésbé vulgarizált a proletárdiktatúrát követő rendszer képe: „Szabadok leszünk, nem fognak kirabolni minket".

256 Mindamellett Móri beszéde reális dokumentuma az ideológiai elemeket nélkülöző, anyagi lehetőségeik meghatározta paraszti gondolatvilágnak. A Magyar Tanácsköztársaságból a parasztság középső és felső rétege azt tartotta a legfontosabbnak, hogy terményeiket, állataikat — többnyire ellenszolgáltatás nélkül vagy „fehér pénz''' ellenében — elveszik. Ez elég volt ahhoz, hogy a tulajdon, a vagyon biztonságát mindennél fontosabbnak tartó paraszti gondolkodás a proletárdiktatúrát károsnak, számára haszontalannak ítélje, s helyette a polgári szabadságjogokat, mindenekelőtt a vagyonbiztonságot és a szabad kereskedelmet garantáló rendszert követelje. Ez az erősen anyagi érdekeltségű diktatúraellenes szemlélet külsőségekben úgy nyilvánult meg, hogy a Tanácsköztársaság színével, a vörössel nem az ellenforradalom használta nemzeti színeket szegezték szembe, hanem a fehér volt a szimbólumuk. A vörös színű parolit dühösen tépték le az elfogott vörösőrök és vöröskatonák ruházatáról,

257 maguk pedig fehér szalagot, fehér „jelvényt" vagy fehér libatollak at viseltek öltözékükön.

258 Szerepelt a Duna melléki ellenforradalom agitátorainak kelléktárában a korábbi, de különösen a későbbi szélsőjobboldali irányzatokban centrális helyet elfoglaló antiszemitizmus. A nacionalista, antiszemita uszítás jelentőségét L. Nagy Zsuzsa többször idézett könyvében már aláhúzta.

259 A Duna—Tisza közén szintén gyakori jelenség volt. A Vörös Őrség lefegyverzése után a dunapataji lázadók zsidóüldözésbe kezdtek. Egy izraelitát a menekülő sorozóbizottsági elnök, Péter János szeme láttára ütöttek agyon.

260 Amikor a dömsödi fehérek meglátták, hogy Hirschler Sándor zsidó vallású kezében fegyver van, el akarták tőle venni, hangoztatván; a zsidónak nem kell fegyver. Tették ezt annak ellenére, hogy Mirschler könyörgött, ne ve256 TJ. o. Közli : Iratok Pest megye történetéhez. 345. old. 257 TJ. o. 258 PIA. 619. f. 1920-B. 2656. 6. e. 21. old., no. 609. f. 1/1919-3387. 6. e. 8. old. és Igazság, 1919. júl. 11. 1. évi 24. ez. 1. old. 259 L. NAGY, 1961. 86. old. 260 HIL. MT. V. 6. O. F. Karh. oszt. ir. 1919. jún. 19. 111/21. 84. lt-i j.