Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

ROMSICS IGNÁC A Duna melléki ellenforradalom

Programja, módszerei A hatalom megszerzése után minden politikai mozgalom soronlevő feladata, hogy a megdöntött államigazgatási szervek helyébe a saját céljainak megfelelő felépítmény-szférát hozzon létre. A Duna melléki ellenforradalom győzelme új törvényhozó, végrehajtó és bíráskodó szerveket természetesen nem eredményezett, hanem — amennyire ez megállapítható — vagy a március 21 előtti intézményeket állították vissza, vagy a proletárdiktatúra szerveit választották újjá. A Kalocsai Forradalmi Törvényszék iratai között található egy temetési kérvény, amelyet Greksa István, Homokmégy község helyettes jegyzője írt alá június 20-án. Az aláírás fölé ütött pecsét sem a Munkástanácsé, hanem az 1900 óta használatban levő képviselőtestületi bélyegző lenyomata.

250 Ugyanitt maradt nyoma a visszaállított Kalocsai Törvényszék június 20—21-i működésének.

251 Minden kommentár nélkül közlik a források, hogy a ,,régi elöljáróságot" állították vissza Faddon, Bogyiszlón, Tolnán,

252 Dunaföldváron

253 és Dunavecsén.

254 Valószínű, hogy a tanácsszervek átalakításával szemben a március 21. előtti közigazgatási apparátus visszaállítása volt az általánosabb, mert csak egy településről, Soltról tudjuk, hogy új Munkástanácsot és Direktóriumot választott.

255 Az ellenforradalom győzelméig funkcionáló szervek ilyen vagy olyan formájú megszűntetéséből azonban keveset tudunk meg arról, hogy a régi közigazgatás vagy az átalakított tanácsszervek működését milyen tartalommal kívánták megtölteni; általánosabban: a proletárdiktatúra helyébe milyen jellegű államhatalmat óhajtottak. Közelebb jutnánk elgondolásukhoz, ha ismernénk a mozgalom programját. A rendelkezésre álló források azonban nem elegendőek a felkelés tartalmi céljainak bemutatásához, mindössze ideológiájának — ha (elsősorban parasztságról lévén szó) jogosult egyáltalán koherens eszmerendszerre gondolni — két vonását ismerjük. A Vörös őrség Országos Főparancsnokságának nyomozói töredékesen rögzítették Móri Károlynak, a kiskunlacházi kocsmáros fiának Középszingögön elmondott beszédét. A töredékesség ellenére Móri beszédének egyszerű gondolati gerince pontosan körvonalazható. Móri előbb a felkelés végső okát állapította meg: „Felpanaszolta, hogy mindent elvettek tőlünk". A szónok következő gondolata arra utal, hogy anyagi biztonságuk megrendü250 PIA. 609. f. 8/180. 6. e. 1. old. 251 Uo. 8/200. ő. e. 1—4. old. és 8/203. 6. e. 1. old. 252 Igazság, 1919. júl. 11. 1. évf. 24. sz. 3. old. 253 PIA. 691. f. 2/XXXVII-3050. ő. e. 5. old. 254 HIL. MT. V. ö. O. F. Karh. oszt. ir. 1919. jún. 20. 111/21. 85. lt-i j. 255 PIA. 609. f. 35/1919. sz. n. 1. 6. e. 4. old.