Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

KIRÁLY LÁSZLÓ Az „amerikai utas" agrárfejlődés Bács-Kiskunban a második világháború előtt

A juttatottak tömegszerűen túlnyomó része teljesen jelentéktelen terjedelmű megélhetésre alkalmatlan, egyben általában gyenge minőségű földet kapott. A jó termőhelyi adottságú Észak-Bácskában és a Dunamelléken a juttatások átlaga 1,59 kh, illetve 1,63 kh volt, ami még az országos 1,81 kh-os átlagtól is elmaradt. A földreform bácskai „eredményeit" Erdei Ferenc mutatta be meggyőző hitelességgel: ,,A Bácska nem kiszorult vidék és népe sem kielégíthetetlen földéhségű. Rengeteg a törpebirtokos és sok parcellázás történt az előtt is. Itt okos rendszerrel, kevés áldozattal és kicsiny tőkével is szép sikerű akciót lehetett volna végrehajtani a földreform terén." Azonban nem ez történt: ,,a bácsalmási igénylők Mátételke mellett kaptak földet, a Mátételkiek pedig a bajai határban". Ez azért volt így — mondták az elöljáróságoknál —, mert „tájékozatlanok voltak a bírók és nem volt mód felvilágosításukra." A földhözjutatottak szerint pedig azért tették, hogy „menjen el a nép kedve a földosztástól".

67 A nagyobbrészt homokos és sziki területeken fekvő Kiskunságban egy juttatás átlaga 4,2 kh-ra rúgott, de a „menet" itt is hasonlított a bácskaihoz. Jellemző, hogy a juttatott földterület aránya az összes birtokok területéhez viszonyítva a három körzetből a Kiskunságban volt a legalacsonyabb —2,08% —, mivel ezen a területen kevés volt a magánkézben levő nagybirtok és a mezővárosok, nagyközségek inkább a korábban kialakított parcellázási gyakorlatot követték. Kecskeméten a reform keretében csak 1685 kat. holdat osztottak szét, (aminek közel 1/3-án vitézi telkeket alakítottak). Ugyanakkor az évszázados hagyományokon nyugvó parcellázási rendszer keretében árverésen 1920-ban 3231 kat. hold, 1921—22-ben.l536 kat. hold, 1929— 37-ben 4518 kat. hold, összesen 9285 kat. hold városi földet értékesítettek.

68 Jellemző az is, hogy a megye 80 községéből 28-ban egyáltalán nem volt földosztás, és 30-ban házhelyet sem osztottak. A reform megyei sajátosságait a két szomszédos, Fejér és Békés — ugyancsak agrár jellegű — megyékkel történő egybevetés még élesebben kidomborítja. (L. : 6. sz. táblázat.) Az arányok kialakulásában szerepet játszott a népsűrűség különbözősége és a tőkés agrárfejlődés eltérő útja. Az 1920-as földreform tehát területünkön nem hozott lényeges változást a birtokviszonyokban. A központi szervezésű földreform mellett, vagy inkább helyette — mint Kecskemétnél láttuk — tovább folytatódott a helyi kezdeményezésű parcellázás, minek következtében elnyerték végső formá67 Erdei Ferenc: Futóhomok i. mű. 216. o. 68 Dr. Balásfalvi Kiss Barnabás: Kecskemét múltja és jelene rövid vázlatban. (Kecskemét, 1939.) 57. o.