Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)
ROMSICS IGNÁC A Duna melléki ellenforradalom
zén ugyanekkor már Dunapataj alatt álltak az ellenforradalom leverésére érkező vörös csapatok. 140 Az ellenforradalom mind nagyobb területre való terjeszkedése sajátos formában — fizikai példával élve — a láncreakcióhoz hasonlóan történt. Dunapatajon kirobbant, ők értesítették a szomszédos falvakat, s azok, mint a stafétabotot, vitték a lázadás gondolatát újabb községekbe. Az első hadtesthez érkező egyik jelentés pl. leírja, hogy „Szabadszállásra ma délelőtt kettőkor 70—80 főből álló fehér (soltiak) érkezett, a lakosságot felszólították, hogy csatlakozzon. A lakosság erre kaszára, kapára kapott." 141 Kiskőröst a keceliek egyik csoportja mozgósította. A piacon kidoboltatták, hogy minden férfi 18 évestől 50 évesig fegyveresen vagy ásóval, kapával jelentkezzék a községházán. 142 Páhira pedig a kiskőrösiek üzentek át. 143 Soltiak fegyverezték le az apostagi és a dunavecsei vörösőröket, 144 a dunavecseiek Dömsödre küldtek küldöncöt, 145 a dömsödiek Kiskunlacházára vonultak, a lacháziak Ráckevét akarták fellázítani. 146 Mözs lakosságát a Faddról, Bogyiszlóról és Tolnáról Szekszárd ellen vonulók szólították fel csatlakozásra. 147 Az ellenforradalom továbbterjedésének ez a formája anynyira általánossá vált, hogy a felkelés bukása után a Vörös őrség nyomozói képtelenek voltak megállapítani, hogy hol kezdődött a zendülés. „Minden község az előtte fekvőt nevezte meg, amely őt belekényszerítette. Ez ment Dabtól Kalocsáig." — írják. 148 Valószínűleg a felkelés elterjedésének fenti módja alakította ki a Tanácsköztársaság néhány kutatójában azt a nézetet, hogy a Duna melléki ellenforradalmat tulajdonképpen a Kalocsa környékiek lazítása okozta. 149 Kalocsa lakossága —- társadalmi strukturáltsága, a közép- és gazdagparasztság erőssége, a gyári munkásság teljes hiánya miatt — valóban kevésbé volt alkalmas szocialista forradalmi tartalom hordozására, mint az ország más városainak népessége. Az évszázadokra visszatekintő, s a város valamennyi társadalmi rétegének magatartását, politikai állásfoglalását még mindig erőteljesen befolyásoló papi gazdasági, politikai és ideológiai hatásmechanizmusok mellett pedig még az agrár és ipari munkásság is alkalmat140 HIL. MT. VHP. 624/303. hadm. sz. 57/100. 140. lt-i j. 141 U. o. I. Hdt. 226/10. 77/33. 183. lt-i j. 142 Kisk&rös és Járása, 1919. dec. 21.13. évf. 51. sz. 2. old. 143 PmL. PPSKk Vm. Alisp. ir. TAGYOB. Kunszentmiklósi j. Páhi. 2. old. 144 PIA. 609. f. 35/1919. sz. n. 1. 6. e. 4. old. 145 Iratok Pest megye történetéhez. 346. old. 146 FABKAS, 76—78. old. 147 Igazság, 1919. júl. 11. 1. évf. 24. sz. 3. old. 148 PIA. 609. f. 35/1919. sz. n. 1. 6. e. 11. old. 149 Lásd pl. Liptai, 1965. 395—396. old.