Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

ROMSICS IGNÁC A Duna melléki ellenforradalom

kintette, amelybe „Haubrich is be volt avatva", s amelynek a budapesti Vörös őrség vidékre csalogatása volt a feladata.

112 Nem tartjuk kizártnak, hogy a Duna melléki ellenforradalomban néhány Szegeddel kapcsolatot tartó tiszt részt vett, Haidaker Károlyról pedig bizonyított is, hogy Gömbösek képviselője volt.

113 Ahhoz azonban, hogy Szegedről tiszti egységek kerüljenek Kalocsa környékére, a déli demarkációs vonalon vagy az uszódi aknazáron kellett volna átjönniük. A Vörös Hadsereg egységei azonban mindkét helyet őrizték, s az országos Főparancsnokság napi jelentései sem tesznek említést ilyen akcióról. Másrészről egy június 26-ig Szegeden tartózkodó hírszerző jelentéséből tudjuk, hogy a szegedi ellenkormány június 24-én határozta el először — éppen a Duna— Tisza közén történtek hatására —, hogy a Tanácsköztársaság területén ellenforradalmi akciókat szervez.

114 Ha a Duna melléki ellenforradalom által érintett területeknek komoly kapcsolata lett volna Szegeddel, úgy ez az ellenforradalmi kormány hadügyi vagy belügyi irataiban feltétlenül tükröződne; ugyanúgy, ahogy a Cegléd—Kecskemét—Kiskunfélegyháza körzettel való kapcsolatuk is hétről hétre dokumentálható a megmaradt, ill. eltűnt, de az iktató-mutatókönyvekbe bevezetett jelentésekből.

115 De nem tükröződik! Végül: ha valóban létezett volna egy szegedi irányítás, akkor a hadügyminiszter részére készített —• már idézett — június 28-i feljegyzés az ellenforradalom bukásának első számú okát bizonyára nem abban látta volna, hogy ,,Semmi előkészítés, szervezettség."

116 Szemben az előző „koncepcióval" a Lemberkovics-féle puccsot és a Duna melléki ellenforradalmat azonos irányítókra visszavezető felfogás nagyon tetszetősnek tűnik, s az ellenforradalom szervezőinek gondolkodásmódjába beilleszkedő történetíró számára valóban logikus következménye a június 18 előtti felkelések sorsából levonható tanulságoknak. Mi sem természetesebb ugyanis, mint a sorozatosan kudarcot valló regionális zendülések után egy olyan akciót indítani, amely egyszerre hozza mozgásba a vidéket és a fővárost. Annál is inkább jogosult egy ilyen elgondolás, mert a vidékiek lázadásának kiindulási pontja és terjedési iránya (Budapesttől távol, Kalocsa környékén robbant ki, és Pest felé terjedt), mintha valóban olyan célzatú irányítást takarna, hogy a pesti ellenforradalmár tisztek akciójának sikerét 112 Rákosi börtönnaplójának kópiáját közli: A Magyar Tanácsköztársaság. 1919. Bp. 1949, Szikra. 351 p 294. old. 113 VENDEL, 265. old. és L. Nagy 1961. 163. old. 114 HIL. MT. 58/4. 1919. jún. 26. 43. lt-i j. 115 A Hadügyminisztériumba befutó jelentésekre lásd HIL. Szegedi HM. 5/a. és 3(Hírszerz6). Oszt. iratait; a Belügyminisztériumba érkező jelentésekre: OL. K. 573. 1. csomó (pl.: 50/1919. sz.), a segédkönyvekre OL. K. 573. 5—6. csomó. 116 HIL. Szegedi HM. 5/a. Oszt, 583/1919. sz.