Bács-Kiskun megye múltjából 3. - A kapitalizmus kora (Kecskemét, 1981)

ROMSICS IGNÁC A Duna melléki ellenforradalom

getéseihez hasonlóan —, a friss frontélmények után senkinek sem kedvezett. De ez is, mint a ,,72-kg-os" rendelettervezet, elsősorban a parasztság érdekeivel ütközött. A munkás ugyanis — teljesítve a parancsot — „csak" családját hagyta volna otthon, és az életét kockáztatta volna. A paraszt azonban —• lévén aratási idő — egész évi munkájának gyümölcsét, egyben maga és családja jövő évi megélhetését tette volna ki veszélynek. Tekintetbe véve, hogy a járások többségében június 18-án és 19-én kezdődtek volna a sorozások

84

, valamint a birtokos parasztság bármiféle rekvirálással szembeni ellenszenvét, a két rendelet, s a június 18-án kirobbanó ellenforradalom közötti ok-okozati összefüggés minden bizonyítás nélkül is nyilvánvaló, de a forradalmi és ellenforradalmi tábor kortársi véleményei is egyértelműen alátámasztják, hogy a júniusi ellenforradalom közvetlen okai az ismertetett két rendeletben keresendők. Az Almási Lajosné dunapataji pedagógus tulajdonában lévő egyháztörténeti könyv szerzője (a dunapataji református pap) írta: „Március 21 után mind feszültebb lett a helyzet, egészen addig, amíg a kommunista kormány rendeletet adott ki, amely katonai sorozásra szólította a földműves lakosságot, és el akarta venni tőle magántulajdonát, meghatározva, mennyi kg búza és termény esik fejenként egy lélekre."

85 P. Lányi Ede kalocsai jezsuita szerzetesnek a Tanácsköztársaság idején vezetett naplója is egymás mellett említi a sorozást és a „fejadag-rendeletet", mint az ellenforradalom okait.

86 A Kalocsai Néplap december 3-i visszaemlékezője szintén a „Népszavában és a Vörös Újságban közölt hírek (sorozás, 72 kg-os fejadag)" következményeként tárgyalja a felkelést.

87 Winkler Pál érseki könyvtáros az ellenforradalom okaként csak a várható terménybeszolgáltatást,

88 a felkelés leverése után a Vörös őrség Országos Főparancsnokságának a Duna—Tisza közére érkezett nyomozócsoportjainak a jelentései pedig csak a sorozást említik.

89 Az ellenforradalom közvetlen okainak meghatározása szempontjából perdöntőnek tartjuk, hogy a felkelés után Szegedre menekültek közlésein alapuló június 28-i hadügyminisztériumi feljegyzés okokat tárgyaló része teljes mértékben megegyezik az eddig ismertetett véleményekkel. A fogalmazványt készítő tisztviselő ezeket írta: „Az egész forradalmat Pest megyében a végleg elkeseredett parasztság kezdte meg ( :a tanácskormány a jövő aratásból csak 72 kg búza 84 PmL. PPSKk Vm. Direktóriumának vegyes ir. Sorozási jelentések. 85 Közli: Kalocsa és Vidéke, 1009. aug. 22. 22. évf. 34. sz. 3. old. 86 P. LÁNYI Ede: Vörös naplóm. (Szebb jövő) 7. sz. Pécs. 1932, Dunántúl ny. 48 p. 39. old. 87 Kalocsai Néplap (továbbiakban: KN), 1919. dec. 3. 43. évf. 67. sz. 1. old. 88 WINKLER Pál: Kalocsa története. Kalocsa. 1927, Árpád Rt. 168 p. 142. old. 89 PIA. 609. f. 35/1919. sz. n. 1. 6. e. Közli: Iratok Pest megye történetéhez. 356. old. és K. BALOGH János: Tolna megye a Magyar Tanácsköztársaság időszakában. Szekszárd. 1964, MSZMP Tolna Megyei Biz. 256 p. 195. old.